A Fekete Halál hátterében álló vulkánkitörés
Az elmúlt időszakban egy új kutatás borzolja a kedélyeket, miszerint a Fekete Halál, Európa legpusztítóbb járványa, egy 1345 körüli vulkánkitörés következményeként jelent meg. A kutatócsapat szerint a vulkánkitörés komoly éghajlati zűrzavart idézett elő, amely végül a pestis elterjedéséhez vezetett.
A fák évgyűrűinek elemzése során felfedezett nyomok azt igazolják, hogy a vulkanikus aktivitás következményeként bekövetkezett lehűlés nehézségeket okozott a mezőgazdaságban. Az évi terméskiesés arra kényszerítette az olasz városállamokat, hogy gabonát importáljanak a Fekete-tenger vidékéről. A kereskedelem nyomán azonban bolhák is érkezhettek, amelyekben a pestist okozó baktériumok rejtőztek.
Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem kutatója rávilágított arra, hogy ez a kombináció – éghajlati sokk, éhínség és kereskedelmi mozgás – egyfajta „tökéletes vihart” teremtett. A szakértő hangsúlyozta, hogy hasonló események előfordulása a klímaváltozás miatt a jövőben várhatóan növekedni fog. Különösen figyelembe kell venni a legutóbbi Covid–19 járvány tapasztalatait is.
A Fekete Halál néven ismert járvány 1348–49 között pusztított végig Európán, állítólag a lakosság felének életét követelve. A Yersinia pestis baktérium, amelyet vad rágcsálók és bolhák terjesztettek, felelős volt a megbetegedésekért. A járvány közel-keleti eredete régóta vita tárgyát képezi, de a pontos érkezési körülmények már sok kutató érdeklődését felkeltették.
A Cambridge-i és lipcsei kutatók most új részleteket tártak fel a vulkáni tevékenységek és a járvány közötti összefüggésekről. Az ő vizsgálataik során kiderítették, hogy az 1345-ös vulkáni esemény után bekövetkezett globális lehűlés miatt az olasz városállamok gabonát kezdtek behozni, ami eddig nem látott következményekhez vezetett. A kereskedelem révén pedig a pestis baktériuma is Európába érkezhetett, így kialakítva a járvány kialakulásához szükséges környezetet.
Martin Bauch, a lipcsei GWZO középkori klíma- és járványtörténetével foglalkozó történésze, hangsúlyozta, hogy a természeti események egy jól működő élelmiszer-ellátási rendszerrel találkoztak, ami végül a katasztrófához vezetett. Az olasz városállamok mezőgazdasági függetlensége több mint egy évszázados kereskedelmi tevékenységgel párosult, de ez a helyzet adta meg a lehetőséget a járvány elterjedésének.
Ez a kutatás fontos figyelmeztetés arra, hogy a globális klímaváltozással foglalkozva figyelembe kell venni a múlt történeteit, mivel a jövőbeli globális betegségek egyre valószínűbbé válnak, főleg ha a kereskedelmi kapcsolatok terjedését is számításba vesszük.
Forrás: BBC
Forrás: www.atv.hu/belfold/20251206/fekete-halal-pestis-kutatas/