Terrorizmus és hadviselés: Tarjányi Péter elemzése
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, a Spirit FM Ostrom című műsorában az ausztráliai Hanuka idején történt terrortámadással foglalkozott. Elmondása szerint, a támadás hátterében az ausztrál kormány és az iszlamista közösségek közötti fokozódó feszültség áll, amelyre Izrael többször is figyelmeztette a helyi illetékeseket az elmúlt időszakban.
A szakértő kiemelte, hogy az elmúlt két évben az ausztráliai szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthetően több antiszemita megnyilvánulás zajlott, köztük graffitik és verbális támadások, amelyek végül erőszakos cselekményekhez vezettek. Tarjányi véleménye szerint a terrorcselekmények kialakulásához több tényező összetett jelenléte szükséges: a közösségek közötti kibékíthetetlen ellentét, a kormányzat működésének hiányosságai, valamint olyan események, amelyek legitimálják a fegyveres válaszlépéseket.
Ezen felül a szakértő hangsúlyozta, hogy a szélsőséges csoportok részéről pszichés felkészítés és tudatos tervezés folyik, a támadások kommunikációs hatásának maximalizálása érdekében. Tarjányi Péter megjegyezte, hogy Nyugat-Európában a terrorfenyegetés az utóbbi években folyamatosan növekedett, míg Magyarország viszonylag kisebb mértékben érintett.
A Kreml külpolitikai értékelésével kapcsolatban Tarjányi Péter rámutatott, hogy Ukrajna egyre inkább hajlandó területi engedményekre, és ha fegyverszünetet kötnek, hajlandó lenne választások megtartására is, ami Európában nem lenne elégséges egy igazságos békéhez. Az európai politikai körök attól tartanak, hogy kudarc esetén Oroszország folytatná a terjeszkedést. A szakértő növekvő esélyt lát arra, hogy a háború folytatódni fog.
A NATO-tagság kapcsán Tarjányi Péter elmondta, hogy az amerikai biztonsági garanciák kötelező ereje gyakorlatilag az észak-atlanti szövetség ötödik cikkelyével lenne egyenértékű. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország már korábban is megszegett több nemzetközi megállapodást, beleértve a budapesti memorandumot, amely a politikai biztonság megerősítésére irányult.
Tarjányi Péter kifejtette, hogy 2025-öt a „lelepleződés évének” nevezte. Szerinte kiderült, hogy az Egyesült Államok nem csupán fáradó nagyhatalomként, hanem korlátozott erőforrásaival kényszerül újrasúlyozni globális pozícióit. Kína Tajvan ellen készül, Irán közel került az atomfegyver megszerzéséhez, míg Oroszország hibrid hadviselést folytat Európában. E folyamatok tükrében Tarjányi Péter megállapította, hogy az európai együttműködés gyengült, a biztonság prioritássá vált, háttérbe szorítva a gyógyászati és oktatási fejlesztéseket.
Véleménye szerint a jövőbeli győztesek közé az Egyesült Államok, Kína és India tartozik, akik gazdasági előnyöket húztak a konfliktus helyzetéből, míg Ukrajna, Európa, és Oroszország a háború veszteseiként szerepelnek, különösen, hogy Oroszország komoly engedményeket tett Kínának. A Közel-Keleten Izrael katonai szempontból felülkerekedett a Hamászon és a Hezbollahon, ugyanakkor Tarjányi Péter figyelmeztetett, hogy a terrorizmus megszüntetése katonai eszközökkel nem lehetséges.
Tarjányi Péter elemzése felveti a kérdést, hogy a globális hatalmi átrendeződés milyen következményekkel jár a világpolitika számára, és hogy a jövőben milyen formában integrálódnak a különböző biztonságpolitikai stratégiák.
Forrás: Spirit FM
Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251231/tarjanyi-peter-haboru-ausztralia/