A győzteskompenzáció hatása a Fidesz politikai stratégiájára
2011 óta a győzteskompenzáció jelentős szerepet játszik a Fidesz politikai sikerében, mivel ez a rendszer nemcsak a választásokon elért eredmények javítását segíti elő, hanem a kormányzó párt mandátumainak számát is növeli. E rendszer lényege, hogy az egyéni választókerületekben a győztes jelölt pártja számára a második helyezett szavazatai is beszámítanak, így teremtve kedvező helyzetet a győztes számára.
Például, ha egy győztes jelölt 45 ezer szavazatot kap, míg a második helyezett csak 30 ezret, a különbség, azaz 15 ezer szavazat, az első helyezett pártja, itt a Fidesz országos listájára „vándorol”. E mechanizmus rendszerint kulcsszerepet játszik a 93 listás mandátum elosztásánál, amely 2014-ben 765 ezer, 2018-ban 915 ezer, míg 2022-ben 925 ezer szavazatot eredményezett a Fidesz számára. Ennek következtében a kormánypárt 6, majd 5–5 listás mandátumhoz jutott, hangsúlyozva, hogy a többséget adó választókerületekben a Fidesz jelöltje hasított a legjobban.
Anélkül, hogy a győzteskompenzációt alkalmazták volna, a Fidesz nem tudta volna megőrizni kétéves többségét az elmúlt három választási ciklus során. A kampányok, függetlenül a már „megnyert” körzetek státuszától, kiemelkedő fontosságúak maradnak. Érdekesség, hogy a rendszer korábban lényegesen bonyolultabb volt; például az 1994-es választáson az MSZP a listás szavazatok közel egyharmadával a mandátumok 54%-át szerezte meg, ami arra utal, hogy a magyar választási rendszer már akkor is kedvezett a győzteseknek.
Fontos megjegyezni, hogy ha a Tiszának idén sikerül több szavazatot elérnie a Fidesznél, akkor az előnyük jelentős lehet, akár alkotmányozó többséget is elérve, amennyiben a jelenlegi választási rendszer továbbra is érvényes marad a következő választások idején. Ezzel a lehetőséggel a Fidesznek sürgős és alapos kampányra van szüksége, hogy megőrizze pozícióit a politikai térképen.