Úttörő eljárás a Semmelweis Egyetemen: terapeutikus anyatejet kaptak az orrjáraton keresztül agykárosodott újszülöttek

által N Zsolt

Innovatív Terápiás Megoldás a Semmelweis Egyetemen: Anyatej Agykárosodott Újszülöttek Számára

A Semmelweis Egyetem új, különleges módszert dolgozott ki, melynek segítségével tíz agykárosodást szenvedett újszülött számára anyatejet juttattak be a szervezetükbe orrjáratokon keresztül. Ez az eljárás a 2024 decemberétől 2025 februárjáig terjedő időszakban zajlott, és célja az volt, hogy enyhítse az újszülötteket sújtó bíztató neuroprotektív hatásokat a hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia következményeire. Az eljárásról nemrégiben a Nature Pediatric Research szaklapban megjelent tanulmány részletesen beszámolt a kutatás hátteréről és eredményeiről.

A hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia a leggyakoribb okai közé tartozik az újszülöttkori halálozásnak, valamint hosszú távú idegrendszeri károsodások kialakulásának. Ezen betegségek kezelésében hagyományosan hűtési módszert alkalmaznak, amely során az újszülöttek testhőmérsékletét 33–34 Celsius-fokra csökkentik, azonban a kutatók most a szakmai konszenzus szerint a jövőben ezt az orron át bejuttatott anyatej-terápiával igyekszenek kiegészíteni.

A kutatás vezetői, Dr. Méder Ünőke és Dr. Tarjányi Eszter, kiemelték, hogy a frissen lefejt anyatej gazdag olyan anyagokban, mint az őssejtek és idegnövekedési faktorok, amelyek támogathatják az idegrendszer regenerációját, és orron át alkalmazva a hatóanyagok hatékonyabban elérhetik a központi idegrendszert.

A vizsgálat során középsúlyos vagy súlyos hipoxiás-iszkémiás agykárosodást szenvedett újszülöttek vettek részt, akiknek az alapkezelése a hűtési módszert foglalta magában. Az anyatejet klinikai ellenőrzés mellett, a születést követő 48 órán belül adagolták az újszülöttek orrjárataihoz, és a terápiát a szülők az intézmény által biztosított képzés után 28 napon keresztül folytatták.

A kutatás eredményei kedvezőek: a szakemberek megállapították, hogy az orron át alkalmazott anyatej-terápia biztonságosan kivitelezhető volt anélkül, hogy bármilyen légúti, keringési vagy idegrendszeri szövődmény tapasztalható lett volna az alanyok körében. Azonban a kutatás kizárólag a biztonságos adagolás módszerének megállapítására összpontosított, így az anyatej-terápia hatékonyságát még további vizsgálatokkal kell alátámasztani.

A módszer kidolgozása során a legnagyobb kihívást a pszichés és logisztikai tényezők jelentették. Dr. Méder Ünőke emlékeztetett arra, hogy az anyatej szállításának megoldása nehézségekbe ütközött, például előfordult, hogy távoli helyekre kellett elmenniük, ahol a taxisok sem vállalták a fuvart a rossz megközelíthetőség miatt.

Ha a jövőbeli, nagyobb léptékű klinikai vizsgálatok is kedvező eredményekkel zárulnak, akkor ez az eljárás nemcsak a fejlett országokban nyújthat új lehetőségeket a kezelésben, hanem a fejlődő országok számára is egy olcsó, egyszerű alternatívát kínálhat az újszülöttkori agykárosodások kezelésére. Már több ország is érdeklődik a módszer iránt, ami további lehetőségeket nyithat meg a fejlődés számára.

Ezt is kedvelheted