Magyar Péter „nagy semminek” titulálta az Orbán-kormány tevékenységét, és éles válaszra készült.

által N Zsolt

Politikai Feszültségek és Működési Eredmények a Kormányzati Döntésekről

Magyar Péter a hétfői Országgyűlés ülésén megvádolta az Orbán-kormányt, kijelentve, hogy az elmúlt tíz év nem hozott érdemi változásokat a kárpátaljai magyar közösség számára. Kifejtette, hogy a Tisza-kormány mindössze három hét alatt elért olyan eredményeket, amelyeket a Fidesz-kormány az évtized során nem tudott felmutatni. Ezen megjegyzései során kihangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány jelenlegi stratégiája a külhoni magyarok ügyében nem a valódi megoldásokra, hanem a belső politikai feszültségek fenntartására összpontosít.

Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője, szintén hozzászólt a témához, rámutatva, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő megállapodás valójában az Orbán-kormány érdeme, nem pedig a Tisza-kormányé. Emellett aláhúzta, hogy Ukrajna 2024-es uniós csatlakozása keretében állapították meg a kárpátaljai magyarok nyelvi és oktatási jogait következő tíz pontban.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a megállapodás garanciáit firtatta, kíváncsian érdeklődve, hogy milyen biztosítékok vannak Ukrajna részéről a vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Kifejezte, hogy ha a megállapodás a nevesített 11 ponton alapul, az új fejezetet nyithatja Magyarország és Ukrajna kapcsolataiban.

Orbán Anita külügyminiszter válaszában megerősítette, hogy a kormány soha nem vitatta meg teljes körűen a megszületett pontokat, de elmondta, hogy a már május 18-án megkezdődött szakértői tárgyalások során a magyar és ukrán fél együttműködött a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel.

A külügyminiszter az önálló oktatási megállapodásra is utalt, amely 2026-ra hatályba lép, míg a további pontokat 2027-re kell érvényesíteni az ukrán jogrendben. Továbbá egy politikai szintű megállapodás előkészítése is folyamatban van, amely keretet ad a jövőbeni együttműködésnek.

Az idei parlamenti ülések során a Kárpátalján élő magyar közösség jogainak védelme és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése továbbra is középpontban áll, hiszen a kormány célja, hogy a megállapodások valóban érdemi változásokat hozzanak a nemzetiségi jogok terén.

Ezt is kedvelheted