Nagy Márton inflációs akcióterve: vissza nem térő kihívások
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nem kertelt: az inflációt leírva úgy fogalmazott, hogy az „sosem nyugszik, jön vissza”. A kihívások súlya hatalmas, hiszen az infláció januárban már 5,5%-os mértéket öltött, míg az élelmiszerinfláció elérte a 6%-ot, és februárban további növekedés volt megfigyelhető. Az ezzel való küzdelem jegyében a kormány egy háromlépcsős akciótervet hirdetett meg, mely három fő pilléren alapul: önkéntes árkorlátozások, a haszonkulcsok szabályozása, és végső megoldásként hatósági árak bevezetése. A miniszter szerint mindössze két nagy kiskereskedelmi lánc vállalta érezhető módon az élelmiszerárak csökkentését.
Új intézkedések az infláció és társadalmi kihívások kezelésére
A kormány további lépéseket is bejelentett, melyek középpontjában az inflációval és az azzal összefüggő társadalmi problémákkal való megküzdés áll. A nyugdíjasokra vonatkozóan különös figyelmet szenteltek olyan intézkedéseknek, amelyek az élelmiszerekre vonatkozó áfa-visszatérítést célozzák meg zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetében. Ez havi 10-15 ezer forintos támogatást jelent, amelyet az év második felében vezetnének be.
További kulcsfontosságú szempont a bérek fenntartása és emelése. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bérmegállapodás szerint idén már 9%-os növekedés történt a minimálbérek terén. A következő időszakban pedig további 13%-os és 14%-os emelkedéseket terveznek. Magyarország jelenlegi minimálbére az EU-s rangsorban ugyan a 21. helyen áll, de a garantált bérminimummal együtt a 18. helyre lép az ország. A cél az 1000 eurós minimálbér elérése, amely stabil alapot teremthet az uniós középmezőnybe való betöréshez.
Termelékenységi szakadék: nagyvállalatok és kkv-k közötti különbségek
A magyar gazdaság egyik legégetőbb problémájaként Nagy Márton a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások között tátongó termelékenységi szakadékot nevezte meg. Ez a különbség több mint kétszeres, és kimagaslóan nagy az EU-n belül. A Századvég felmérése alapján a vállalatok elsődlegesen az informatikai fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt termelékenységük növelésében. Ennek támogatására a kormány a Demján Sándor Program keretében komoly pályázati lehetőségeket biztosított, amelyek révén eddig mintegy 140 milliárd forintos beruházások valósultak meg több mint 1900 vállalat részvételével.
Széchenyi Kártya Program és a gazdasági „repülőrajthoz” szükséges lépések
A kormány által is kiemelt Széchenyi Kártya Program jelenleg 5000 milliárd forintos volumennel fut, és rendkívüli segítséget jelent a kkv-k számára, kedvezményes hitelek formájában. A gazdasági fejlődés beindítása érdekében további lépéseket terveznek, beleértve a 100 új gyár építését, az adócsökkentések folytatását, valamint az inflációs helyzet aktív kezelését. Az intézkedések célja a gazdaság „repülőrajthoz” segítése.
A mezőgazdaságot fenyegető válság: ragadós száj- és körömfájás
A mezőgazdaság sem mentes a kihívásoktól; a ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése jelentős aggodalomra ad okot. Ennek hatása különösen érezhető lesz a sertéshús- és tejárakban. Nagy Márton kijelentette, hogy a kormány készen áll anyagi segítséget nyújtani a termelők kártalanításához, valamint sürgős intézkedéseket tesz a járvány megfékezésére. Ez nem pusztán a mezőgazdasági szektor életben tartását szolgálja, hanem a gazdaság egészére kiható stabilizációs lépés is egyben.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20250308/nagy-marton-inflacio-gazdasag-terv/