Mesterséges intelligencia: az ígéretek és fenyegetések világa
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése a globális munkaerőpiacra gyakorolt hatása vitathatatlan: a legfrissebb ENSZ-jelentés szerint a világ munkahelyeinek akár 40 százaléka válhat érintetté az automatizálás révén. Ez egyrészt a gazdasági hatékonyság ugrásszerű növekedését ígéri, másrészt azonban komoly aggodalmakat kelt az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek miatt.
A gazdagok előnyben
A fejlett gazdaságok és ezek munkaerői jelentős előnyt élveznek a technológia adaptációja révén, míg az alacsony jövedelmű gazdaságok sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek. Az UNCTAD jelentése külön felhívja a figyelmet arra, hogy a technológiai előnyök hajlamosak kedvezőtlenül érinteni a szegényebb országok munkaerejét, csökkentve annak versenyképességét a globális piacon.
Rebeca Grynspan, az UNCTAD főtitkára arra emlékeztetett, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem garantálja az emberek jólétét, és felszólított egy globális szabályozási keret létrehozására, amely az emberek érdekeit helyezi középpontba az MI területén. Egyetértett abban is, hogy a méltányos jövedelemelosztás és az emberi fejlődés nem magától értetődő a technológiai újítások következtében.
Új lehetőségek a foglalkoztatásban?
A jelentés szerint az MI használata nem feltétlenül csak a veszteségeket hozza magával. Amennyiben az országok befektetnek munkaerőik átképzésébe és a megfelelő készségek fejlesztésébe, az automatizálás új iparágak megszületésének is teret engedhet. A foglalkoztatási helyzet tehát nemcsak romolhat, hanem akár javulhat is, de ennek előfeltétele az oktatási rendszer korszerűsítése és a munkaerő-piaci alkalmazkodás.
Technológiai megosztottság: a nagyok dominanciája
Az MI-vezérelt gazdaság fellendülésének fő haszonélvezői továbbra is a leggazdagabb nemzetek. Az amerikai és kínai vállalatok uralják ezt a területet, kutatás-fejlesztési kiadásaik a globális összköltségek 40 százalékát teszik ki. Eközben a szabályozások hiánya és az elmaradott országok technológiai hozzáférhetősége tovább növeli a szakadékot a gazdag és szegény régiók között.
Az UNCTAD külön kiemelte, hogy az MI szabályozásából a fejlődő országok túlnyomó része kimarad, ami tovább szűkíti esélyeiket a globális versenyben. Brazília, Kína, India és a Fülöp-szigetek egyelőre pozitív példaként emelkedtek ki, technológiai felkészültségük révén.
Az MI piac perspektívái
A csúcstechnológia piaca 2023-ban 2,5 milliárd dollárt ért el, és várhatóan 2033-ra ez az összeg több mint hatszorosára duzzadhat, 16,4 milliárd dollárra. A mesterséges intelligencia ezen belül vezető szerepet tölthet be, az internetkapcsolatra képes eszközök szektorát is megelőzve.
Azonban ez a bővülés továbbra is főként az amerikai és kínai gazdaság javára írható, míg a déli országok kimaradnak a fejlesztést meghatározó folyamatokból. Az UNCTAD szerint elengedhetetlen lenne, hogy e fejlődő országok is részt vegyenek a technológiai szabályozások kidolgozásában, mert enélkül az MI legnagyobb előnyeit továbbra is csak egy szűk elit tudja élvezni.
A mesterséges intelligencia tehát egyszerre lehetőség és fenyegetés. Az, hogy az előnyei egy szélesebb társadalmi réteg számára is kézzelfoghatóvá váljanak, nem csupán technológiai, hanem politikai és társadalmi kihívás is. Az eddig tapasztalt egyenlőtlenségek kezelése és a szabályozások kidolgozása alapvető fontosságú ebben a folyamatban.
Forrás: www.atv.hu/kulfold/20250404/mesterseges-intelligencia-munkahely/