Donald Trump állítólagos béketerve
Olekszij Goncsarenko, egy ukrán parlamenti képviselő, közzétette azt a dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketerve. Ezt a tervet a Telegram-csatornáján tette közzé, amely a sajtóhírek szerint számos érdekes és vitatott elemet tartalmaz. Az anyag hitelessége azonban kérdéses, hiszen a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus során mindkét fél gyakran él a dezinformáció eszközével.
Ukrajna biztonsági státusza
A terv első pontjai Ukrajna szuverenitásának megerősítéséről szólnak. A dokumentum értelmében Ukrajna amerikai biztonsági garanciákra számíthat, de ezek érvényesülése feltételekhez lesz kötve; például, ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, a garanciák érvényüket vesztik. Emellett az ukrán alkotmányba beépítendő, hogy az ország el nem kötelezett státuszt vállal, és lemond a NATO-tagságról, melyet a szövetség jövőbeli megerősítése követne. A terv szerint emellett az ukrán fegyveres erők létszámát is korlátoznák.
Területi kérdések
A béketerv területi rendezése a legérzékenyebb pontja. Az előterjesztés alapján a Krímet, valamint Donyeck és Luhanszk régiót de facto orosz területként ismernék el. A herszoni és zaporizzsjai régióban a jelenlegi frontvonalas helyzetet rögzítenék, míg Ukrajnának vissza kellene vonnia csapatait a most Kijev által ellenőrzött donbaszi területekről. Bizonyos területek demilitarizált ütközőzónákká válnának az orosz ellenőrzés alatt, és mindkét fél kötelezettséget vállalna arra, hogy erőszakkal nem változtatják meg a határokat.
Katonai mechanizmusok
A dokumentum rögzíti, hogy a NATO nem telepít csapatokat Ukrajnába, és a szövetség vadászgépeit Lengyelországban állomásoztatnák. Emellett párbeszéd kezdődne a biztonsági kérdésekről az Egyesült Államok, a NATO és Oroszország között, míg egy amerikai-orosz munkacsoport is létrejönne, hogy formális garanciákat biztosítsanak arra, hogy a háborúskodás nem folytatódik.
Gazdasági rendelkezések és Ukrajna újjáépítése
A terv része lenne egy nagyszabású befektetési csomag, amelyet az Egyesült Államok és Európa indítana Ukrajna helyreállítására. A befagyasztott orosz vagyoneszközök közül 100 milliárd dollárt fordítanának az újjáépítésre, a haszon felét az Egyesült Államok kapná, míg Európa további 100 milliárd dollárral járulna hozzá. A fennmaradó orosz eszközöket közös amerikai-orosz projektekre használnák fel, míg létrejönne egy Ukrajna Fejlesztési Alap is, amely különböző infrastruktúrákba és technológiákba fektetne be.
Oroszország helyzete a globális rendszerben
A béketerv Oroszország fokozatos visszaintegrálását is előirányozza a világgazdaságba. Ez magában foglalná a szankciók fokozatos feloldását és Oroszország visszatérését a G8-ba, valamint egy hosszú távú gazdasági együttműködés kialakítását az Egyesült Államok és Oroszország között.
Humanitárius kérdések
A megállapodás részeként fogolycsere zajlana, amely minden résztvevő számára magában foglalja a civilek, gyermekek hazatérését, humanitárius programokat és a családegyesítési lehetőségeket, valamint toleranciáról szóló oktatási programokat indítanának.
Energia és speciális létesítmények
Az atomerőművek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt működnének, és az Egyesült Államok támogatná az ukrán gázinfrastruktúra helyreállítását.
Belgpolitikai folyamatok Ukrajnában
A dokumentum értelmében a megállapodás aláírását követő 100 napon belül választásokat kellene tartani Ukrajnában, valamint teljes amnesztiát hirdetnének a háborúban részt vevők számára.
Végrehajtás és ellenőrzés
A megállapodás jogilag kötelező érvényű lenne. A végrehajtást és ellenőrzést egy úgynevezett Béketanács végezné, amelynek vezetését Donald Trump amerikai elnök vállalná, és az esetleges megszegéseket szankciókkal büntetnék.
Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251121/trump-beketerv-ukran/