Külföldi hírek

A magyar kormány Ukránellenes retorikája a választási kampányban

Az elmúlt napokban a magyar közélet középpontjában állt Magyarország és Ukrajna kapcsolata. Juhász Ferenc, korábbi honvédelmi miniszter, a helyzetet értékelve kifejtette, hogy a magyar kormány folyamatosan támadja Ukrajnát és annak elnökét, Volodimir Zelenszkijt. Ez a stratégia nem csupán politikai manőver, hanem a választási kampány részeként is értelmezhető, ahol a kormány az ukránellenes retorikai elemeket a választási siker érdekében használja fel.

Delta Program a drogellenes harcban

A közelmúltban elindított Delta Program, amely a magyarországi droghálózatok felszámolására irányul, eddig jelentős hatásokat mutatott. E program keretein belül a hatóságok célja a droghasználat visszaszorítása és a közrend megóvása, ami újabb politikai diskurzusokat generál a közéletben. Az elmúlt egy év eredményei azt mutatják, hogy a program céljai között szerepel a közvélemény formálása is, a droghasználat negatív következményeinek hangsúlyozásával.

Ukrajna szerepe Trump iráni védelmében

Érdekes fordulat, hogy Ukrajna a közeljövőben támogatni fogja az Egyesült Államokat és szövetségeseit az iráni drónokkal szembeni védekezésben. Volodimir Zelenszkij nyilatkozata szerint, a segítségnyújtás célja a közös biztonság erősítése, ami hozzásegíti a nyugati országokat a közel-keleti destabilizáló tényezőkkel szembeni fellépéshez.

Politikai manőverek a választás előtt

A választási kampányidőszak előrehaladtával a magyar kormány igyekszik saját politikai tőkéjét növelni az ukránellenes diskurzusok fokozásával. A kérdés, hogy a háborús retorika képes-e valódi politikai előnyhöz juttatni a kormányt, vagy csupán a társadalmi feszültségeket erősíti. A magyar politikai táj tehát komplex és sokrétű, ahol a kormányzati stratégiák és a választók reakciói állandó figyelmet igényelnek.

Putyin orosz hírszerzők Budapestre küldése

További aggasztó információk láttak napvilágot a közelmúltban, miszerint Putyin orosz elnök hírszerzőket küldött Budapestre a magyar választások kimenetele befolyásolásának érdekében. A hírek szerint ez a lépés újraélesztheti a nemzetközi politikai feszültségeket, és súlyos kérdéseket vet fel Magyarország szuverenitásával kapcsolatban.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi politikai helyzet rendkívül bonyolult és érzékeny, ahol a nemzetközi kapcsolatok és a belpolitikai játszmák szorosan összefonódnak, rávilágítva a kormányzati stratégiák sokszínűségére és a közvélemény formálásának szükségességére.

Nagy pénzrablás Magyarországon: a NAV lecsapott az ukránok pénzére

2026. március 9-én a magyar hatóságokat, nevezetesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ (TEK), súlyos vádak érték az ukránokkal kapcsolatosan. Az ukrán fél a magyarokat pénzmosással gyanúsítja, míg a magyar hatóságok az ukránokat vádolják pénzrablással. A vádak kölcsönös bizalmatlanságra és feszültségre utalnak a két ország között.

Az ügy súlyos következményekkel járhat, hiszen az ilyen jellegű vádak nemcsak a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat befolyásolják, hanem szélesebb kontextusban is felvetik a regionális stabilitás kérdését. A NAV és a TEK operációja összesen 40 elfogott személyt érintett, akik között feltételezések szerint több ukrán állampolgár is szerepel. Az ügy részleteit titkosítják, azonban a vallomások és a bizonyítékok irányítják a vizsgálatokat.

Az eset rávilágít arra, hogy milyen bonyolult a pénzügyi tranzakciók világában való navigálás, különösen, amikor az államok közötti viszonyok romlásának jelei mutatkoznak. A közelgő választások hálójában a magyar kormány is felerősítette a retorikát, amely a biztonságot és a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, különös figyelmet fordítva az ukrán helyzetre.

Ez a helyzet valós megpróbáltatás elé állította mind az érintett hatóságokat, mind a politikai vezetőket, akiknek navigálniuk kell a válsághelyzetben, ugyanakkor a közvélemény reakciója is figyelemre méltó. A média folyamatosan napirenden tartja a fejleményeket, ami a politikai diskurzust is befolyásolja, miközben a társadalmi feszültségek fokozódnak.

Ilyen környezetben a nemzetközi kapcsolatok, mint például a Magyarország és Ukrajna közötti viszony, újraértelmezést nyernek, és a pénzügyi incidens következményei hosszú távon is érezhetőek lehetnek. A hatóságoknak sürgősen konszenzusra kell jutniuk a helyzet megoldása érdekében, valamint biztosítaniuk kell a jogi keretek tiszteletben tartását a pénzügyi bűncselekmények ellen. A következő hetek és hónapok várhatóan kulcsszerepet játszanak a válság kimenetelében.

Irán új legfőbb vezetője: Modzstaba Hamenei

A Szakértők Gyűlése vasárnap bejelentette, hogy az iráni állami televízió közvetítése szerint Modzstaba Hameneit választották meg Irán új legfőbb vezetőjének. A döntést a hadihelyzet és az ellenségek fenyegetése ellenére hozták meg, hangsúlyozva, hogy az iráni nép egységére és hűségére van szükség az új vezető iránt.

Az új vezető, Modzstaba Hamenei, apja, Ali Hamenei, egykori ajatollah utódja, akit régóta lehetséges örökösként emlegettek az iráni politikai elit köreiben. A 56 éves Hamenei jelentős támogatottsággal bír az iráni Forradalmi Gárda körében, szemben azzal, hogy Irán hivatalos ideológiai irányvonalának elve szerint gesztusokat tesz az örökletes utódlás elve ellen, amely régóta elutasítja ezt a gyakorlatot.

Ali Hamenei február 28-án hunyt el, miután az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, ami új politikai helyzetet teremtett az országban. A legfőbb vezetői pozíció kritikusan fontos, mivel ez a szerep képviseli az Iszlám Köztársaság legfőbb politikai és vallási hatalmát, amelynek birtokosa minden állami ügyben az utolsó szót mondja ki.

Donald Trump reakciója

Donald Trump, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, kedden azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államoknak beleszólást kell engednie Hamenei utódjának kiválasztásába. Trump az ABC hírtelevíziónak mondta el véleményét, miszerint ha Hamenei utódja, Modzstaba Hamenei nem kapja meg az amerikai kormány hozzájárulását, akkor nem sokáig maradhat hivatalban.

A kijelentésre már csütörtökön is utalt, amikor Trump kifejezte, hogy az új vezető személye számára elfogadhatatlan, ezzel is megerősítve az Egyesült Államok erősebb befolyásának szükségességét a közel-keleti politikai események alakulásában.

Zelenszkij bejelentette az ukrán drónszakértők közel-keleti utazását

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, a közeljövőben drónszakértőket küld a Közel-Keletre a kínos helyzet feloldása és a védelmi képességek megerősítése érdekében. A tervek szerint a szakértők a jövő héten érkeznek, ahol tapasztalataikat osztják meg, különösen az iráni gyártású drónokkal kapcsolatos ismereteket, hogy segítsenek védelmet nyújtani az orosz támadások ellen.

Zelenszkij a hírek szerint egy sajtókonferencián osztotta meg a fejleményeket Kijevben, Rob Jellen holland miniszterelnökkel együtt. Az ukrán vezetés célja, hogy a teljes körű orosz támadás kezdete óta felhalmozott technológiai tudásukat a nemzetközi közösség számára értékesíthessék. Az események során Ukrajna egyre inkább támaszkodik pilóta nélküli repülő eszközökre, amelyeket a már megszokott katonai felszerelések helyett alkalmaznak.

Az ukrán kormány megerősítette, hogy Kijev jelentős tapasztalatokat szerzett ezen a területen, hiszen Oroszország nagyszámban vetett be iráni tervezésű, de már hazai gyártású drónokat Ukrajna ellen, ezzel felerősítve a hadviselést.

„Célunk, hogy mindkét fél számára előnyös együttműködést alakítsunk ki” – hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az ukrán kormány a tudáscsere révén Patriot légvédelmi rendszerekhez tartozó rakétákat kíván beszerezni.

A közlemények szerint Zelenszkij és holland kollégája a közös fegyvergyártás lehetőségeiről is tárgyaltak, beleértve a beruházásokat és a gyártási térfogat növelését is. Az utóbbi hónapok során Ukrajna folyamatosan növelte a közös fegyvergyártásra irányuló erőfeszítéseit, új drónüzemeket nyitottak az országszerte.

Mindeközben Oroszország a közelmúltban ismét támadást indított néhány ukrán gázipari létesítmény ellen, beleértve Poltavát is. A Naftohaz, az ukrán állami energetikai vállalat jelezte, hogy több fontos létesítmény megsérült, és károkról és veszteségekről érkeztek hírek.

Az ukrán földgázlelőhelyek, amelyek a középső régióban Poltava megyében, valamint Harkiv északi részén találhatóak, komoly biztonsági kockázatot jelentenek a folyamatos orosz offenzíva következtében.

Kamutényezők lebukása Magyarországon

A közelmúltban Magyarország politikai életében jelentős események zajlottak, amelyek között kiemelkedő szerepet játszik a kamupártok leleplezése. A választási kampányok során előkerült anomáliák egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, különös tekintettel egy olyan pártra, amely már biztosan nem indulhat a közelgő választásokon. A hírek szerint a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, pécsi rendezvényén erről is beszélt, amely során a Fidesz aktivistájának balesete is napvilágot látott.

Politikai feszültségek és erőszakos incidensek

A pécsi Széchenyi tér szombat este zsúfolásig megtelt, ahol Magyar Péter a Tisza Párt esélyeiről beszélt. Vélhetőleg a választási győzelem érdekében a párt népszerűségét próbálja növelni. Az események között említésre méltó egy szentendrei incidens, amely során egy Fidesz aktivistájára gázriasztópisztollyal lőttek. Orbán Viktor miniszterelnök ezt az esetet Debrecenben kommentálta, kiemelve, hogy a Fidesz közössége a szeretetre épül, míg a Tisza Párt mibenléte a gyűlöletre fókuszál. A miniszterelnök telefonon is kapcsolatba lépett az érintett aktivistával, hogy érdeklődjön a történtekről.

Magyar Péter álláspontja

Magyar Péter a pécsi fórumán határozottan elhatárolta pártját az erőszakos cselekményektől, hangsúlyozva, hogy a Tisza önkéntesei békés, derűs emberek, akik mindig emberségesen reagálnak a támadásokra. Magyar Péter úgy véli, hogy jelenleg történelmi lehetőség előtt áll az ország, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy információik szerint orosz ügynökök tevékenykedhetnek Magyarországon a választások befolyásolására irányuló szándékkal.

Dobrev Klára kritikája a politikai klímáról

A politikai diskurzusra Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke is reagált, aki a párt nőnapi rendezvényén bírálta a magyar politikában tapasztalható „tesztoszteron-túltengést”. Rámutatott arra, hogy a nők érzelmileg és akaraterőben egyenértékűek a férfiakkal, ezért nagyobb szerepet kell kapniuk a politikai döntéshozatali folyamatokban.

A szavazólap sorrendje

A közelgő választásokra való felkészülés részeként a Nemzeti Választási Iroda kisorsolta a szavazólap sorrendjét, amelyen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ezúttal az élen szerepel majd. A Tisza Párt a harmadik helyre került, míg a Demokratikus Koalíció az ötödik helyen áll. Az is kiderült, hogy a Tea néven ismert kamupárt biztosan nem indulhat, mivel nem tudták összegyűjteni a szükséges számú egyéni jelöltet.

Az események tükrözik a magyar politikai élet feszültségeit és a közelgő választásokkal kapcsolatos kihívásokat, amelyek továbbra is formálják a közvéleményt és a politikai diskurzust.

Teheráni olajtámadások: Üzemanyag-ellátási zavarok

2026. március 8-án, vasárnap, Teheránban négy olajraktárat és egy logisztikai központot ért támadás, amelyet az Egyesült Államok és Izrael hajtott végre. Az iráni hatóságok nyilatkozata szerint a támadások következtében négy ember életét vesztette, és a teheráni kormányzó megerősítette, hogy az üzemanyag-ellátás ideiglenesen szünetel.

A nemzeti kőolajtermék-forgalmazó vállalat vezetője, Keramat Vejszkarami, elmondta, hogy az üzemeltetett létesítmények jelentős károkat szenvedtek el, de a lángok felügyelete alatt tartották. Mindezek ellenére az iráni üzemen belüli üzemanyag-tartalékok elegendőnek bizonyulnak, hogy hosszú távon biztosítsák az ország szükségleteit.

A teheráni robbantások következtében keletkezett tűz füstje éjszaka elborította a város égboltját, és még reggel is sűrű fekete füst borult Teheránra, jelezve a bekövetkezett események súlyosságát. Mohammad Szadegh Motamedian, a főváros kormányzója, kiemelte, hogy az ellátási zavarok miatt a városban az üzemanyag-ellátás ideiglenesen leállt.

Ezek az események további feszültséget generálhatnak a már amúgy is feszített közel-keleti politikai helyzetben. Az Iran Daily pedig nyilvánvalóvá tette, hogy a támadások nem csupán helyi szinten, hanem regionális szinten is komoly következményeket vonhatnak maguk után.

A fejlődő helyzet minden bizonnyal figyelemfelkeltő lesz a nemzetközi közösség számára, különösen, hogy e konfliktus formálisan is kapcsolatba hozható az Egyesült Államok és Izrael közötti hosszú távú geopolitikai játszmákkal. Az ellátási láncok megbomlása és a regionális stabilitásért való aggodalom tovább növelheti a feszültségeket a térségben.

Orosz Nagykövetség: Választási Befolyásolás Állításai Visszautasítva

A budapesti orosz nagykövetség 2026. március 8-án, vasárnap, a közösségi médiában reagált azon vádakra, miszerint Oroszország szándékosan befolyásolni próbálná a magyarországi választásokat. A nagykövetség közleménye szerint az ilyen állítások „spekulációkat tartalmaznak, hamis információk terjesztése” alatt állnak. A közlemény hangsúlyozza, hogy Szergej Kirijenko vagy Vadim Titov vezetésével nem dolgozik orosz delegáció a nagykövetségen.

Az ügy előzménye, hogy Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója pénteki hírlevele alapján azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök embereket bízott meg a magyar választások befolyásolásával, és azt is, hogy egy csapatot küldenek Budapestre. Ezt az értesülést három különböző európai ország nemzetbiztonsági forrásai megerősítették, állította az újságíró.

A beszámoló szerint a tervek szerint orosz közösségi média manipulátorok érkeznek Budapestre diplomáciai vagy szolgálati útlevéllel, hogy részt vegyenek a választási folyamatban. A források tájékoztatása szerint a budapesti küldöttség jelenlegi létszáma három fő, akik a GRU, az orosz katonai hírszerzés megbízásából dolgoznak.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szintén reagált a nagykövetség nyilatkozatára, pénteken a közösségi médiában úgy fogalmazott: „Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki behívja az oroszokat hazánkba”, arra figyelmeztetve, hogy a magyar választásokba való külső beavatkozást azonnal le kell állítani.

Az orosz nagykövetség válaszként felvetette, hogy Magyar Péter kijelentései talán a politikai támogatottságának csökkenésével állnak összefüggésben, és nem világos, miért hozta elő ezt a régi témát.

Panyi Szabolcs később reagált a nagykövetség üzenetére, kiemelve, hogy az általa említett GRU-tagok január végén érkeztek Budapestre. Hozzátette: az Egyesült Államok február 11-én hírszerzési információkat osztott meg a témában partnereivel, és megerősítette, hogy az értesüléseit független forrásokra alapozta.

Vasárnap Magyar Péter újra válaszolt az orosz nagykövetség bejegyzésére, hangsúlyozva, hogy Magyarország „a szabadságszerető emberek hazája”, valamint kiemelte, hogy a magyarokat sem 1956-ban, sem jelenleg nem lehet megfélemlíteni. Egy esetleges Tisza-kormány viszont kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedne Oroszországgal.

Tordai Bence: Teljes mértékben megértem Zelenszkijt

Tordai Bence, az Öt politikai párt képviselője a Szemben Kócziánnal című műsorban kifejtette, hogy elindul a 2026-os választásokon, mivel nem lenne szerencsés, ha a Tisza párt alkotná az új parlamenti kormánytöbbséget. A politikus elmondta, hogy a budai választók számára fontos kérdés, melyik ellenzéki jelölt tud többet hozzátenni a következő parlamenti munkához. Szerinte a Fidesz támogatottsága a kerületben csupán 20-25% között mozoghat, ezért optimista a győzelmet illetően.

Tordai hangsúlyozta, hogy ha ő nyer a választókerületében, az a Tisza számára kedvező helyzetet teremthet a töredékszavazatok tekintetében is. Fogalmazása szerint, ha a Tisza-jelölt második helyen végez, több kompenzációs szavazat keletkezhet, ami előnyös szituációt teremt a párt számára.

A képviselő megjegyezte, hogy megválasztása esetén függetlenként ülne be a parlamentbe, de politikailag a Tisza szövetségese lenne, bízva abban, hogy a párt többséget szerez a következő Országgyűlésben. Azt viszont kiemelte, hogy mielőtt az új parlamenti többség megalakulna, különböző frakciók és független képviselők, mint például Hadházy Ákos és Szabó Tímea, is képviselhetnének fontos szempontokat.

Az alkotmányozás és a politikai rendszer kritikája

Tordai bírálta a kormány által „alaptörvénynek” nevezett szöveget, mondván, hogy az valójában csak egy alaptörvény, és Magyarországnak alkotmányra lenne szüksége. Az intézménynevek átírását a kormány retrográd politikai lépéseinek tartja, amely a feudalizmushoz való visszatérést jelzi. Kiemelte, hogy a politikai rendszer jellege nem egyértelmű, hanem inkább a demokrácia eltávolodását mutatja, amelyet „választási autokráciának”, illetve „hibrid rezsimnek” nevezett.

Az ukrajnai háború és a külpolitika

A beszélgetés során Tordai Zelenszkij ukrán elnök védelmére kelt, aki elutasította, hogy helyreállítsák a miatt Oroszország által megtámadott energetikai infrastruktúrát. Tordai hangsúlyozta, hogy megérti, miért nem szeretné Zelenszkij, hogy bármilyen formában támogassák az agresszort. Rámutatott arra, hogy az orosz gazdaság nincs virágzó állapotban, és a szankciók működnek.

Tordai elmondta, hogy a magyar katonák ukrajnai bevetése fel sem merült, megjegyezve, hogy az Orbán-kormány véleménye szerint a csádi bevetés a valódi probléma. A béke megállapításával kapcsolatos véleménye szerint ez a döntés a megtámadott országra tartozik, és az ukránok vágynak a békére.

A jövő politikai kihívásai

Az Orbán-kormány EU-val kapcsolatos viszonyáról Tordai aggasztónak tartotta a Magyarország lehetséges EU kilépése kérdését, és figyelmeztetett a keleti diktatúrákhoz való közeledésre. A Tisza külpolitikai irányvonalát „EU-pártinak” és „NATO-pártinak” nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta a pragmatikus megközelítést Oroszországgal kapcsolatban.

Tordai felhívta a figyelmet arra a feladatokra, amelyek a Fidesz leváltása után merülnek fel, különösen a társadalom újraegyesítésére. Kiemelte, hogy a kormánypárt mesterséges határvonalakat húz, bűnbakokat keres, és a politikai kommunikációban egy befogadóbb megközelítést kívánna. Hozzátette, hogy aki bűncselekményeket követett el, annak felelősségre vonása elengedhetetlen a jövő gyógyulása érdekében.

Végül Tordai határozottan állt ki a parlamenti akciói mellett, mondván, hogy ezek a lépések a demokratikus ellenállás fontos eszközei voltak a Fidesz-KDNP törvényalkotási munkájának kritikájaként.

Donald Trump Elismeri a Venezuelai Kormányt

Az Egyesült Államok hivatalosan és jogilag is elismerte a Delcy Rodriguez által vezetett venezuelai kormányt – közölte Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban. A bejelentésre egy Floridában megrendezett csúcstalálkozón került sor, amelyen Dél- és Közép-Amerika állam- és kormányfői vettek részt.

Trump kijelentette, hogy Washington szorosan együttműködik Venezuelával és annak elnökével, Delcy Rodriguezzel. „Remek munkát végez velünk közösen” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az amerikai-venezuelai együttműködés révén Venezuela jelentős bevételekre tehet szert kőolaj-eladásaiból, melyből az Egyesült Államok is profitál.

A csúcstalálkozón Trump továbbá beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között megállapodás született arany- és egyéb ásványkincsek kereskedelmére vonatkozóan, ami elősegíti Venezuela bányatermékének értékesítését. Kiemelte, hogy az amerikai pénzügyminisztérium által kibocsátott engedély megtiltja a venezuelai állami aranybányászati társaság, a Minerven számára, hogy üzleteljen iráni, észak-koreai, kínai és orosz vállalatokkal, valamint magánszemélyekkel.

Az elnök megjegyezte, hogy hamarosan Kubában is hasonló „hatalmas változások” várhatóak, utalva arra, hogy Kuba „a végét járja”, mivel „nincs pénzük és nincs olajuk.” A „Amerika Pajzsa” elnevezésű kezdeményezés célja a latin-amerikai kábítószer-kereskedő kartellek felszámolása, és Trump az ehhez kapcsolódó együttműködést a nemzetközi koalíció sikeréhez hasonlította, amely az Iszlám Állam legyőzésére irányult az elmúlt évtizedben.

A csúcstalálkozón résztvevő államvezetők között számos ország képviseltette magát, viszont Brazília, Mexikó és Kolumbia vezetője távol maradt a rendezvényről.

Nyilvántartásba vette a szlovák nemzetiség országos listáját az NVB

2026. április 12-ei országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartásba vette a szlovák nemzetiség országos listáját. Az NVB előzőleg már regisztrált számos más nemzetiségi listát, köztük az ukrán, örmény, roma, bolgár, román, ruszin, horvát, szlovén, görög, lengyel és német közösségekét is.

A nyilvántartásba vételhez szükséges határozat jogerőre emelkedésével a szlovák nemzetiség szószólójának megválasztásához elegendő, ha legalább egy regisztrált nemzetiségi választó érvényes szavazatot ad le a listájukra április 12-én. Ezenkívül az országgyűlési választáson nemzetiségi önkormányzatok listát állíthatnak, amennyiben a közgyűlés erről február 2-ig döntött, valamint a névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgárok legalább egy százalékának ajánlására is szükség van.

A Szerb Országos Önkormányzat a Budapest Főváros Kormányhivatalától kapott tájékoztatás szerint a február 2-ai határidőig nem döntött a jelöltekről, így nem állíthat nemzetiségi listát az áprilisi választásra. Ezért a szlovák közösségen kívül csak 12 nemzetiségnek lesz lehetősége országos lista állítására.

Az Országos Szlovák Önkormányzatnak az országos listaállításhoz 15 ajánlást kellett összegyűjtenie. Az országos listához a nemzetiségeknek minimum három jelöltet kell bejelenteniük, míg a most nyilvántartásba vett szlovák listán 27 jelölt szerepel, a nemzetiségi szószóló, Paulik Antal, pedig az első helyet foglalja el.

A nemzetiségi önkormányzatok számára lehetőség nyílik szószóló delegálására az Országgyűlésbe, amennyiben nem sikerül kedvezményes képviselői mandátumot szerezniük. Kedvezményes mandátum megszerzésére abban az esetben van lehetőség, ha a közösség a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét összegyűjti.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok március 7-én 16 óráig gyűjthették az aláírásokat és addig jelenthették be országos listájukat az NVB-nél. Az országos listák nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőssé válásával a szlovák önkormányzat jogosult lesz arra, hogy egy tagot delegáljon a Nemzeti Választási Bizottságba, azonban ez a tag kizárólag a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhat.