Külföldi hírek

Szijjártó Péter: Az EU Döntése ellentétes a magyar érdekekkel

Brüsszel ismét szembemegy a magyar érdekkel, mivel 80 ezer milliárd forintot kíván Ukrajnába küldeni, ami a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint elfogadhatatlan eszkalációs kockázatokat rejt magában. A tárcavezető a döntést éles kritikával illette, mondván, hogy ez teljes mértékben ellentétes a magyar emberek kívánságaival.

Szijjártó hozzátette, hogy a tervezett összegből 46 ezer milliárd forintot közvetlenül Ukrajna felfegyverzésére fordítanának, ami szerinte a háború kiterjesztéséhez vezetne. „Ez csak újabb áldozatokkal járna, hiszen a háború elhúzódása további pusztítást hozna” – figyelmeztetett a miniszter.

Az uniós javaslat azon eleme, amely az orosz vagyon lefoglalásából próbálná meg előteremteni a szükséges pénzügyi forrást, még nagyobb aggodalmat keltett Szijjártóban. Kifejtette, hogy ez a lépés háborús provokációnak minősül, amely az elmúlt évek legsúlyosabb veszélyének tekinthető. A miniszter úgy véli, hogy ha Európa és Oroszország között háború alakulna ki, azt a kontinens nem tudná túlélni.

„A háborús eszkalációnak nem szabad teret adni. Meg kell akadályozni, hogy elérjük ezt a kritikus pontot” – tette hozzá Szijjártó, hangsúlyozva, hogy az európai uniós stratégia irányvonalai, amelyek a háború folytatására összpontosítanak, nemcsak a magyar érdekkel, hanem Európa közérdekével is ellentétesek.

Rámutatott arra is, hogy a magyar kormány békepárti politikát képvisel, míg a lengyel kormány háborúpárti megközelítése feszültséget teremt a két ország között. „Amíg ők a háborús narratívát követik, addig nem várható közelgő megegyezés” – zárta szavait.

A REPowerEU-rendelet ellen is fellépnek, amennyiben az megsérti Magyarország energiarendszerének jogait. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a megfelelő jogi lépéseket megteszik amint a rendeltetések hivatalosan életbe lépnek, mivel meggyőződésük, hogy ez nemcsak hazánk érdekeivel ellentétes, hanem az uniós szabályokkal is összeférhetetlen.

Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251215/szijjarto-eu-magyar-haboru/

Tragédia Sydneyben: Magyar áldozat az antiszemita terrortámadásban

A vasárnapi ausztráliai terrortámadás, amely Sydney egyik legismertebb strandján, Bondi Beachen történt, 15 áldozatot követelt, köztük egy magyar nő életét is. A brutális támadás a hanuka ünnepség idején valósult meg, megdöbbenést és szomorúságot keltve világszerte.

A 82 éves Pogány Marika vesztette életét a merénylet következtében. Az idős nő életét jótékonysági tevékenységének szentelte, hiszen 23 éven át több mint 12 ezer kóser ételt osztott ki a Meals on Wheels program keretein belül. A Times of Israel elsőként számolt be a magyar áldozatról, míg a 9News kiderítette, hogy Marika éppen az első sorban ült, amikor a merénylők nyitottak tüzet, így menekülési lehetősége sem volt.

A tragikus eseményt követően sokan búcsúznak Marikától, köztük a Documenting Israel és a Komáromi Zsidó Hitközség, akik érzelmes posztban emlékeztek meg róla. Az antiszemita indíttatású támadást apa és fia, Sajid Akram, 50 éves és Naveed Akram, 24 éves követték el. Míg az idősebb Akram a helyszínen életét vesztette, a fiatalabb súlyos sérülésekkel kórházba került. A hatóságok megerősítették, hogy rajtuk kívül más elkövető nem volt a támadásban.

Ez az eset újra felhívja a figyelmet a globális antiszemitizmusra és a terrorizmusra, valamint arra, hogy mekkora tragédiákat okozhatnak az ilyen indítékú támadások. Marika emlékét sokan megőrizzük, és az iránti együttérzésünket fejezzük ki a családja és a barátai iránt.

Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251215/ausztralia-tamad-magyar-aldozat/

Orbán figyelmeztetése a háborúba való belépés mibenlétéről

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, súlyos szemrehányásokat tett a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban. Kiemelte, hogy a kormány már évtizedek óta küzd az emberek megélhetésének védelméért, hangsúlyozva, hogy a rezsivédelmi rendszer kiemelten fontos a magyarok számára. Szerinte a rezsiköltségek Magyarországon a legalacsonyabbak Európában, és ezt fenn is kell tartani, mivel az infláció és a háború negatívan befolyásolja a családok életét.

A miniszterelnök kifejtette, nemcsak a jelenlegi egyesült államokbeli és orosz helyzetekre tekintettel, hanem figyelembe véve a történelem tanulságait is, hogy fel kell készülni a jövő kihívásaira. Tornyosulnak a problémák, mint az áremelkedések és a folytatódó gazdasági válság, amely a normál életvitel számára is komoly megpróbáltatást jelent.

A világpolitikai változások és Donald Trump hatása

Orbán a nemzetközi politikai környezet átalakulásaira is utalt, különösen Donald Trump újraválasztásának hatásaira. Szerinte Trump elnök megválasztása lezárta az eddigi korszakot, és egy új politikai irányvonalat jelöl ki mind az Egyesült Államok, mind Magyarország számára. Orbán úgy látja, hogy a politikai közeget most már sokkal inkább jellemzi a konfrontáció, ahol a világpolitikában egyre inkább kirajzolódnak a különböző érdekek.

Amerika és Európa új konfliktusai

Orbán Viktor hangsúlyozta, az Egyesült Államok a békére törekszik, míg Európa háborús irányvonalat tanúsít. Ez a jelenség elmondása szerint feszültségeket szülhet a NATO belső struktúrájában, mivel a két szuperhatalom különböző célokat tűzött ki maga elé. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktusok, így például az ukrajnai háború is, már nemcsak költséges gazdasági téren, hanem politikai téren is komoly hatásokat gyakorolnak Magyarországra.

A digitális közélet és a jövő kihívásai

Orbán Viktor a digitális világra is kitért, úgy véli, hogy a baloldal elfoglalta ezt a területet, míg a jobboldal számára új kihívások elé állítja. A digitális polgári körök megalapításának szükségességét hangsúlyozta, mondván, hogy a jobboldali értékeket és filozófiát is ki kell vívni a digitális térben. Az állam szerepe és a civil mozgalmak fontossága is a jövő kihívásainak része, ahol a szakértők és okos emberek elengedhetetlenek a sikeres alkalmazkodáshoz.

A várakozások és a választások előtti feszültségek

A közelgő választások kapcsán Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a baloldal mindent elkövet, hogy megakadályozza a kormány sikerét, hiszen a politikai helyzet feszültségei fokozódnak. A szavazók döntéseit a ráció és a kormányképesség mentén várja, figyelembe véve, hogy a magyar emberek, bár most még bizonytalanok, tisztában vannak céljaikkal. Elmondta, a választás idejére a fontos szempontok kerülnek előtérbe, míg az érzelmi reakciók elmúlnak.

Szőlő utcai ügy és a társadalmi felelősségvállalás

Az állam felelősségéről beszélve Orbán Viktor a Szőlő utcai esetre is kitért, hangsúlyozva, hogy a különböző okok miatt állami gondozásra szoruló gyermekek védelme kiemelten fontos. Felhívta a figyelmet az intézményes keretek szükségességére, hogy a legjobb körülményeket biztosítsák a gyermekek számára, és az ország kormányának dolga, hogy ebben közbeavatkozzon.

A miniszterelnök a jövőbeli politikai és gazdasági kihívásokat ismerve kész állni a helyzetek elé, amelyek a nemzeti érdekek védelmét szolgálják, és a változásokat felelősségteljesen kezelni kívánja. Magyarország számára a jövő minden egyes kihívása egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt, amelynek kezelése a kormány feladata marad.

Forrás: www.atv.hu/belfold/20251214/orban-haboru-belepes/

Orbán Viktor: A befagyasztott orosz vagyon eltulajdonítása hadüzenet

2025. december 13-án Mohácson Orbán Viktor kijelentette, hogy Brüsszel a harmadik magyar választást próbálja megnyerni. Ezen alkalmakkor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a helyzet komolyságát az ruszkik által befagyasztott vagyontárgyak elcsatolása jelenti, amely szerinte hadüzenetet képez.

Ukrajna: Egymillióan maradtak áram nélkül

Az orosz hadsereg újbóli intenzív bombázásainak következtében már több mint egymillió háztartás maradt áram nélkül Ukrajnában. Az esettel a haza- és nemzetközi közvélemény is foglalkozik, hiszen a humanitárius válság súlyosbodása egyre nagyobb nyomást gyakorol a helyi lakosságra.

Magyar állattenyésztés válsága

Az állattenyésztés helyzete Magyarországon aggasztóvá válik, mivel a szakma képviselői válságra hívják fel a figyelmet. A gazdák így kiemelik, hogy komoly problémákkal kell szembenézniük, amelyek az ágazat jövőjét is veszélyeztetik.

Politikai feszültségek

Tíz megyei jogú város polgármestere határolódott el Szita Károly kaposvári fideszes polgármester kezdeményezéseitől. Az elutasítás mögött komoly politikai feszültségek húzódnak meg, ami a helyi közigazgatás jövőjét is befolyásolhatja.

Orbán Viktor brüsszeli döntései

Orbán Viktor a legutóbb Brüsszelben tett látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a mai nappal megszűnik a jogállamiság az Európai Unióban. Az események hátterében a politikai döntések és stratégiák állnak, amelyek súlyosan érintik Magyarország helyzetét az unió keretein belül.

Karácsony Gergely bejelentése

Karácsony Gergely Facebookon bejelentette, hogy 2026-ban átlagosan bruttó 8,6%-os béremelés várható a Budapest-családban. Ez a lehetőség enyhítheti a fővárosi lakosság terheit, azonban a gazdasági helyzetet továbbra is figyelemmel kell kísérni.

Gyermekvédelmi problémák

Újabb botrányos eset látott napvilágot a gyermekvédelem területén, amikor a Szőlő utcai intézmény egyik nevelője, bottal a kezében, torkon ragadott egy fiatalot. A történtek rávilágítanak arra, hogy a gyermekvédelmi rendszerek komoly reformra szorulnak, mivel a már 2021-ben készült jelentés figyelmeztetett a problémákra.

Új amerikai doktrína következményei

Orbán Viktor az új amerikai nemzetbiztonsági doktrínára reagálva megjegyezte, hogy Amerika tűpontosan észleli Európa lecsúszását. Ez a megnyilvánulás újabb dimenziót ad a magyar politikai diskurzusnak, amely a nemzetközi kapcsolatok alakulásában is meghatározó szerepet játszhat.

Fontos, hogy a hírek nemcsak informálnak, hanem lehetőséget is adnak a közvélemény számára a helyzet átgondolására és a kritikai diskurzushoz való hozzájárulásra.

Forrás: www.atv.hu/videok/orban-viktor-a-befagyasztott-orosz-vagyon-eltulajdonitasa-haduzenet/

Tíz megyei jogú város polgármestere határolódott el Szita Károly kezdeményezésétől

2025. december 13-án, szombaton tíz megyei jogú város polgármestere határozottan elhatárolódott a kaposvári fideszes polgármester, Szita Károly kezdeményezésétől. Az ügy nemcsak a város politikai életét, hanem az egész ország politikai táját is felkavarta, amit a közéleti szereplők és a közvélemény egyaránt figyelemmel kísér. A határozott fellépés mögött nem csupán politikai nézeteltérés áll, hanem a lokális közszolgáltatások és a helyi közösségek védelme is, ami továbbá rávilágít a helyi vezetők közötti szolidaritás szükségességére.

Orosz támadás – Egymillióan áram nélkül Ukrajnában

A legfrissebb hírek szerint 2025. december 13-án több mint egymillió ukrán háztartás maradt áram nélkül, miután az orosz hadsereg ismét intenzíven támadta az infrastruktúrát. A bombázások következtében számos település sötétbe borult, ami súlyos következményekkel jár a helyi lakosság számára. A jelenlegi helyzet még inkább nehezíti a téli hónapok ellátását, és fokozza a humanitárius válság körüli aggodalmakat, amely már így is drámai méreteket öltött.

Válság a magyar állattenyésztésben

Szintén 2025. december 13-án számoltak be arról, hogy a magyar állattenyésztés válságba kerülhet. A szakmai képviselők arra figyelmeztetnek, hogy az ágazat súlyosan érintett a jelenlegi gazdasági környezetben. A gazdák aggódnak az ágazat jövője miatt, mivel az eddigi fejlődés megállt, és a fenntarthatóság is veszélybe került. Az állattenyésztés kulcsszerepet játszik a nemzeti gazdaságban, így a problémák nemcsak a gazdálkodókat, hanem az egész társadalmat érinthetik.

Orbán Viktor és a jogállamiság helyzete az EU-ban

Orbán Viktor miniszterelnök 2025. december 12-én kijelentette, hogy a jogállamiság ma megszűnik az Európai Unióban. Véleménye szerint az EU politikai döntései súlyosan sértik az alapelveket, amelyekre a közösség épül. A kijelentés következtében az EU intézményei és más tagállamok is reagálhatnak, ami tovább fokozza a feszültséget a politikai színtéren. Az események alakulása a jövő politikai táját is meghatározhatja.

Megszületett a megállapodás a bérekről

Karácsony Gergely főpolgármester 2025. december 12-én bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a fővárosi bérekről. A megállapodás értelmében 2026-ban átlagosan bruttó 8,6%-os béremelésre számíthatnak a budapesti munkavállalók. Ez a lépés a főváros gazdasági fejlődése szempontjából kulcsfontosságú lehet, hiszen a dolgozók megélhetési körülményeinek javítása a városi politika egyik prioritása.

Országot leválasztó amerikai doktrína?

Orbán Viktor 2025. december 11-én arról nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági doktrínája veszélyt jelenthet Magyarországra is, amely az EU-tól való leválást célozná meg. Ezzel a megjegyzésével a politikai diskurzusban újabb dimenziót hozott be, hiszen a jövőbeni kapcsolatok alakulása meghatározó lehet a magyar politikai táj számára. A nemzetközi viszonylatokban való élesebb mozgás és a geopolitikai feszültségek szereplői között Magyarország helyzete is új kihívásokat jelenthet.

Ezúttal tehát nemcsak helyi, hanem globális szinten is új kihívásokkal kell szembenéznie a politikai vezetőknek, amelyeket a közvélemény is fokozottan figyelemmel kísér.

Forrás: www.atv.hu/videok/10-megyei-jogu-varos-polgarmestere-beintett-a-fideszes-szita-karolynak/

Válságban a Magyar Állattenyésztés

Súlyos válság fenyegeti a magyar állattenyésztést, figyelmeztetnek a szakma képviselői. A gazdák aggasztónak látják az ágazat jelenlegi helyzetét, mivel úgy vélik, hogy a problémák együttesen mérhetetlen károkat okoznak a szektor számára. A helyzet sürgős intézkedéseket kíván, hiszen a fennálló nehézségek több szempontból is érintik a termelést és az állattenyésztés jövőjét.

Ukrajna Energiaválsága

Az orosz hadsereg újabb intenzív bombázásainak következményeként több mint egymillió ukrajnai háztartás maradt áram nélkül. A támadások után a helyi lakosság súlyos problémákkal néz szembe, mivel az áramszünetek folytatódnak. Ez az esemény hangsúlyozza a háború következményeit és azok hatását a civil lakosság életére.

Orbán Viktor és a Jogállamiság

Orbán Viktor kijelentette, hogy a jogállamiság ma megszűnik az Európai Unióban, miután Brüsszelben olyan döntést hoztak, ami elkerülhetetlen következményekkel jár a magyar miniszterelnökre nézve. Az EU döntései a jövőben komoly kihívások elé állítják Magyarországot, amely az eddigi politikai stratégiák újragondolására kényszerülhet.

Kiszervezés és Bérek

Karácsony Gergely bejelentette, hogy a 2026-os évben várhatóan bruttó 8,6%-os béremelés várható a Budapest-családban. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy amennyiben a kormány betartja a szavait, a kifizetések közel állnak ahhoz, hogy a tervezés szerint megvalósuljanak. Ez a lépés a munkavállalók számára fontos előrelépést jelenthet a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Szőlő Úti Botrány

A Szőlő utcai botrány kapcsán a bíróság újabb letartóztatásokat rendelt el. Kovács-Buna Károly, a volt igazgató is szerepel az érintettek között, ami rámutat arra, hogy a botrány következményei széleskörűek és mélyen érintik a közvéleményt. Az ügy során felmerülő problémák komoly hatásokat gyakorolnak a hivatali integritásra és a felelősség kérdésére.

Amerikai Doktrína és Orbán Viktor Reakciója

Orbán Viktor kifejezte, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri Európa helyzetét, és reagált az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiára, amely Magyarország és az EU kapcsolatát is érinti. A magyar miniszterelnök szerint a közelgő kihívásokra válaszul szükség lehet új megközelítések alkalmazására a nemzetpolitikában.

Forrás: www.atv.hu/videok/na-meg-ez-hianyzott-az-ev-vegere-valsagban-a-magyar-allattenyesztes/

Légicsapás Gázavárosban: Raed Saed halálával zárult a művelet

Az izraeli hadsereg legfrissebb jelentése szerint Raed Saed, a Hamász egyik vezető parancsnoka meghalt egy szombaton végrehajtott légicsapás során Gázavárosban. Saedet a 2023. október 7-én Izrael ellen indított támadások egyik kulcsszereplőjeként tartják számon, így halála jelentős csapást jelent a terrorszervezet számára.

A támadás során egy autó vált a bombázás célpontjává, ami következtében négy ember életét vesztette, és legalább 25-en megsebesültek. A Hamász és a mentőszolgálatok még nem erősítették meg, hogy Saed valóban az áldozatok között volt. Az izraeli hadsereg azonban megerősítette, hogy egy magas rangú Hamász-parancsnokot célzott meg, de a személyazonosságot nem részletezték.

Egy izraeli védelmi tisztviselő szerint a célpont valóban Saed volt, akit a Hamász fegyvergyártásáért felelős egységének vezetőjeként jellemeztek. Hamászhoz közel álló források számos alkalommal említették Saedet, mint a szervezet fegyveres szárnyának második számú vezetőjét, Izz el-Dín al-Haddád után. Korábban Ő vezette a Hamász gázavárosi zászlóalját, amelyet a legjobban felszerelt egységek között tartanak számon.

Az izraeli hadsereg arról is beszámolt, hogy a légicsapás előtt egy robbanószerkezet detonációja következtében két izraeli katona megsebesült, amit egy fegyveres infrastruktúra felszámolására irányuló művelet során tapasztaltak. Jelenleg nem világos, hogy a két esemény összefügg-e egymással.

A harcok a tűzszünet ellenére továbbra is folytatódnak. Az október 10-én életbe lépett tűzszünet lehetővé tette, hogy több százezer palesztin visszatérjen Gázavárosba, azonban az izraeli csapások nem szűntek meg teljesen. Palesztin egészségügyi hatóságok szerint a tűzszünet óta izraeli támadásokban legalább 386 ember halt meg, míg Izrael közlése szerint három izraeli katona életét vesztette.

A jelenlegi helyzet rávilágít a Közel-Keleten zajló konfliktusok súlyosságára, és a válság továbbgyűrűzése miatt a nemzetközi közösség aggódik a következő lépések miatt.

Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251214/hamasz-izrael-legicsapas-gazavaros/

Erdogan és Putyin találkozója: Tűzszünet a láthatáron?

Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este Türkmenisztánban találkozott Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével. A megbeszélés célja a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok erősítése volt, különös figyelmet fordítva az ukrajnai háborúra.

Erdogan a tárgyalások során felvetette egy korlátozott tűzszünet lehetőségét, amely főként az ukrajnai kikötők és energetikai létesítmények védelmét célozná. A török elnök bejelentette, hogy az energetikai infrastruktúrák védelme érdekében javasolt részleges tűzszünet előnyös lenne a régió stabilitása szempontjából. Ez a javaslat a november végén megrendezett, Kijev támogatását célzó, harminc ország részvételével zajló videókonferencián is szóba került, ahol Erdogan az ilyen megállapodás lehetséges pozitív hatásait emelte ki.

Az események azonban aggasztó fordulatot vettek, mivel a találkozót követően néhány órával ukrán fegyveres erők orosz szállítóhajókat értek támadásokkal a Fekete-tenger közelében. Ukrán tisztségviselők megerősítették, hogy három török teherhajót, köztük egy élelmiszert szállító hajót orosz légitámadások értek, közvetlenül a Putyin-Erdogan találkozót követően.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtónyilvános rendezvényén megmutatta a tűz által érintett csornomorszki kikötőben készült felvételeket, ahol egy lángoló hajó látható. Az érintett török Cenk Denizcilik vállalat egyértelműen elítélte a támadást, hangsúlyozva a fekete-tengeri hajózás biztonságának védelmét. A török külügyminisztérium is sürgette a konfliktus leállítását, utalva a támadásokra, amelyek tovább növelhetik a feszültséget a térségben.

Erdogan kijelentette, hogy Törökország nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, így próbálja fenntartani a jó kapcsolatokat Moszkvával, miközben Ukrajnát is támogatja, például harci drónok szállításával. Ez a diplomáciai megközelítés bonyolult helyzetet teremt Törökország számára, amely szeretné megőrizni a regionális stabilitást, mégis részt venne az orosz-ukrán konfliktus rendezésében.

Az ukrán haditengerészet szóvivője a Reutersnak nyilatkozva megerősítette, hogy a pénteki támadások célpontját polgári létesítmények és kereskedelmi hajók alkották. Oroszország, a múlt héten történtek fényében, kezdeményezte, hogy blokkolja Ukrajna tengeri kereskedelmét a folyamatos ukrán támadások miatt.

A helyzet továbbra is feszültté válik, miközben Zelenszkij kijevi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatja Erdogan javaslatát, de figyelmeztetett, hogy Moszkva nem fogja elfogadni a tűzszünetet, amíg nem születik egy átfogó békeszerződés.

Forrás: www.atv.hu/belfold/20251213/erdogan-putyin-oroszorszag-ukrajna/

Megrázó hír: Peter Greene, a híres amerikai színész elhunyt

Peter Greene, a legismertebb negatív szerepeiről híressé vált amerikai színész, 60 éves korában hunyt el. Halálát menedzsere, Gregg Edwards erősítette meg, aki elmondta, hogy Greene-t pénteken találták holtan New York-i lakásában, a halál okáról azonban egyelőre nincs információ.

Greene karrierje során számos emlékezetes szerepet játszott, legjobban Zed karaktere maradt meg az emberek emlékezetében Quentin Tarantino 1994-es kultikus filmjében, a Ponyvaregényben. Emellett a főgonosz Dorian alakítása Jim Carrey A maszk című filmjében is sokak számára ismert. Karakterszínészként feltűnt több másik filmben is, mint például a Közönséges bűnözők és a Kiképzés.

A Közönséges Bűnözőkben Greene Redfootot alakította, aki értesíti a bűnbandát egy ékszerlopás lehetőségéről. A Kiképzés című filmben egy nyomozót játszott, akit Denzel Washington karaktere lő meg a bűncselekmény eltussolása érdekében. Ezen felül főszerepet kapott az 1993-as Clean, Shaven című filmben is, ahol egy skizofréniával élő férfit formált meg, akit gyilkossággal gyanúsítanak. A New York Times kritikája külön kiemelte Greene teljesítményét, amelyet rendkívül erősnek és intenzívnek tartott.

Peter Greene 1965. október 8-án született a New Jersey állambeli Montclairben, színészi karrierjét pedig huszas éveiben kezdte New Yorkban. Halála mögött magánéleti drámák állhatnak, ugyanis nővére és fivére gyászolja őt. Greene öröksége azonban a vásznon marad, különleges karaktereivel sokáig emlékezetes marad a filmrajongók számára.

Forrás: www.atv.hu/egyeb/20251213/peter-greene-amerikai-szinesz/

Brüsszel döntést hozott az orosz vagyon felszabadításáról

Az Európai Unió Tanácsa pénteken bejelentette, hogy határozatlan időre megtiltja az Orosz Központi Bankhoz tartozó, az EU területén befagyasztott eszközök visszautalását Oroszországba. A döntés, amely sürgősségi eljárás keretében született, az uniós gazdaságra leselkedő károk csökkentésének érdekében történt.

A Tanács sajtóközleménye hangsúlyozta, hogy ha a tilalom nem létezne, akkor a felszabaduló forrásokat Oroszország az Ukrajna ellen indított háború finanszírozására használná fel. Ez a lépés súlyos következményekkel járna az Európai Unió és tagállamai gazdaságára. Az intézkedés ráadásul növelné a hibrid támadások kockázatát az unió területén, tovább rontva a gazdasági helyzetet.

Eddig az orosz pénzeszközök befagyasztása minden egyes uniós tagállam egyhangú támogatását igényelte, és ezt a rendszert 2022 óta tartják fenn, azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Magyarország már többször is kifejezte, hogy nem feltétlenül fogja támogatni a szankciók rendszeres meghosszabbítását.

Az új megállapodás a szerződés 122. cikkére hivatkozik, amely lehetővé teszi, hogy súlyos gazdasági nehézségek esetén a döntéseket nem egyhangúan, hanem minősített többséggel hozhassák meg. A határozatot írásos eljárás keretében, a Magyarország és Szlovákia ellenében született.

A befagyasztott orosz állami vagyon értéke körülbelül 210 milliárd euróra rúg. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy ezzel az EU világos üzenetet küld Oroszországnak az Ukrajna elleni agresszió fokozódó költségeiről. Az intézkedés célja Ukrajna helyzetének erősítése a harctéren és a tárgyalások során is.

António Costa, az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők már az októberi csúcson megállapodtak a befagyasztott orosz vagyonok kezeléséről, amelyeket addig tartanak zárolva, amíg Oroszország nem vonja vissza támadásait és nem térít meg a háború során okozott károkat. A következő feladat Ukrajna jövőbeli pénzügyi szükségleteinek biztosítása lesz, amely 2026–27 között esedékes.

A Tanács közleménye világossá tette, hogy az intézkedések ideiglenes jellegűek maradnak, és mindaddig érvényben lesznek, amíg Oroszország számára pénzügyi vagy egyéb források rendelkezésre bocsátása súlyos gazdasági nehézségeket vagy azok kockázatát okozza az Európai Unión belül és a tagállamokban.

Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251213/magyarorszag-orosz-vagyon-brusszel/