Az EU jövőjéről dönthetnek a brüsszeli csúcstalálkozón
Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a jövőre vonatkozó kérdések széles spektrumát veszik górcső alá. A klímapolitikától kezdve az ukrajnai háború támogatásán át a digitális szuverenitás megvitatásáig, éles viták várhatóak. A tagállamok vezetőinek egyszerre kell szervezeti egységet mutatniuk, miközben a populista tendenciák megfékezésére is megoldásokat keresnek.
Kibocsátáscsökkentés és a klímapolitika
A csúcstalálkozó középpontjában az EU 2040-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célja áll. Ursula von der Leyen bizottsági elnök védelmébe vette a célkitűzést, hangsúlyozva, hogy a szén-dioxid-árazás reformjára is szükség van. A vezetők feladata, hogy egy olyan irányvonalat fogadjanak el, amely biztosítja a célok jóváhagyását a novemberi COP30 előtt, anélkül hogy gyengítenék az uniós zöldszabályokat.
Kína és a kritikus nyersanyagok
Fokozódó aggodalom merül fel Kína befolyásának növekedésével kapcsolatban a ritkaföldfémek és egyéb nyersanyagok terén, ami veszélyezteti Európa ipari és védelmi érdekeit. Franciaország, Lengyelország és Németország keményebb fellépést szorgalmaz, azonban több ország ellenzi, hogy a kérdést hivatalosan napirendre tűzzék.
Orosz állami vagyonok és Ukrajna támogatása
A legnagyobb vitát az okozza, hogy miként használhatók fel az orosz állami vagyontömegből származó, mintegy 140 milliárd eurós források Ukrajna támogatására. Belgium a téma kapcsán továbbra is fenntartásait hangoztatja, mivel az érintett eszközök brüsszeli pénzügyi letétkezelőnél találhatók.
Fegyverbeszerzés és európai preferencia
Újabb pontja a vitának, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás feltétele legyen-e, hogy Kijev elsősorban európai fegyvergyártóktól vásároljon. Bár egyes tagállamok ezt legitim elvárásnak tartják, mások úgy vélik, hogy az EU-nak nincs joga beleszólni az ukrán beszerzési döntésekbe.
Gyermekvédelem a közösségi médiában
A tagállamok többsége egyetértene abban, hogy a fiatalok online védelmére erősebb intézkedések szükségesek. A konkrét szabályozás viszont megosztja a véleményeket: Franciaország és Szlovákia a 15–16 éves kor alatti teljes tiltást támogatná, míg Hollandia és Spanyolország szülői beleegyezést írna elő.
Digitális szuverenitás és az amerikai technológiai függőség
A vezetők közös nyilatkozatban támogatják a „digitális szuverén átmenetet”, melynek során Franciaország és Németország között mély ellentétek feszülnek az Egyesült Államok technológiai dominanciájának kezelésével kapcsolatban. Külön egyeztetések is várhatóak erre a témára novemberben Berlinben.
Dereguláció és bürokráciacsökkentés
Széles körű egyetértés figyelhető meg a szabályozási egyszerűsítés felgyorsításában. Az Európai Bizottságot arra kérik, hogy ezt a legfontosabb prioritásként kezelje, mivel Ursula von der Leyen második ciklusának egyik középpontjában a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése áll.
Autóipar és a 2035-ös belső égésű motorok tilalma
Néhány tagállam, mint Németország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Ausztria, az elektromos átállás rugalmasabb kezelését szorgalmazná. Franciaország és Spanyolország kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, amely a 2035-ös szabály enyhítését helyi feltételekhez kötné.
Migrációs politika
A migráció továbbra is egyik legmeghatározóbb témája az uniós vitáknak. A tagállamok szigorúbb visszatérési mechanizmusokról és szolidaritási intézkedésekről folytatnak tárgyalásokat, de áttörésre a mostani csúcstalálkozón sem lehet számítani. A Tanács sürgeti a folyamat „felgyorsítását”.
Az ülés időtartama és célja
António Costa Tanácsi elnök célja, hogy az ülések egy nap alatt záruljanak le, azonban a témák sokrétűsége miatt ezúttal valószínűleg éjszakába nyúló, akár két napig elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani.
Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251023/eu-tanacs-csucstalalkozo-brusszel/