Boris Johnson és a Nyugati Katonák Ukrajnában
Boris Johnson, a volt brit miniszterelnök, hangsúlyozta, hogy a nyugati katonai alakulatok ukrajnai telepítése nem igényli a tűzszünet kivárását. A Johnson által megfogalmazott álláspont szerint ezek a katonák nem harci feladatokat látnának el, hanem inkább „jelzésértékű” figyelmeztetést közvetítenének Vlagyimir Putyin irányába.
Johnson az ukrajnai háború kezdete óta tartó miniszterelnöki időszakáról tett említést egy BBC-nek adott interjúban, amely a közelgő háborús évforduló alkalmából készült. Kifejtette, ha már léteznek tervek egy lehetséges nagyobb katonai jelenlétre a háború utáni időszakban, akkor miért ne lehetne ezt már most megvalósítani?
A volt brit kormányfő arra utalt, hogy Keir Starmer, az aktuális brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia államfő januárban aláírták a nyilatkozatot, amely közös katonai alakulatok ukrajnai telepítését célozza egy esetleges békemegállapodás keretein belül. Johnson úgy véli, ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy egy jogi keretrendszer segítségével Nagy-Britannia, Franciaország és más szövetségesek képesek legyenek biztosítani Ukrajna légterét és felségvizeit.
Starmer nyilatkozata szerint a koalíció résztvevőinek célja kötelező erejű vállalások kidolgozása Ukrajna védelmére egy újabb orosz támadás esetén. Ezt követően a londoni védelmi minisztérium bejelentette, hogy a brit alakult a Multinational Force for Ukraine (MNFU) keretein belül tevékenykedne Ukrajnában, amennyiben megszületik a békemegállapodás.
Johnson az interjúban kiemelte, hogy ha már most léteznek tervek a nyugati katonák ukrajnai jelenlétével kapcsolatban, az Oroszország felé küldendő üzenet lenne, hogy a döntés kizárólag Ukrajnát illeti. Arra figyelmeztetett, hogy ha ezt a lépést csak a tűzszünet után végzik el, akkor a nyugati szövetségesek gyakorlatilag Putyinnak adnák át a kezdeményezés lehetőségét.
Johnson tragédiának nevezte, hogy a Nyugat nem reagált határozottan Oroszország cselekedeteire a Krím 2014-es annektálásakor. Meggyőződése szerint az orosz elnököt bátorította a nyugati reakciók elmaradása más válsághelyzetekben, például Bassár el-Aszad vegyi fegyverhasználatakor Szíriában, és az amerikai erők „menekülésszerű távozása” Afganisztánból is hozzájárult a helyzet romlásához.
Johnson végül azt is kifejtette, hogy ha a Nyugat kezdetben egyértelműbb álláspontot képviselt volna Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, az segíthetett volna elkerülni az orosz inváziót. „Folyamatosan ígértük az ukránoknak a NATO-hoz való csatlakozást, de ezeket az ígéreteket soha nem valósítottuk meg” – fogalmazott a BBC-interjú során. Ennek következtében Putyin továbbra is kételkedhet abban, hogy a nyugati szövetségesek komolyan gondolják Ukrajna támogatását, amíg az orosz elnök nincs meggyőződve a nyugati szándékokról.