Mráz Ágoston Sámuel nyilatkozata az orosz olajvásárlás jogosságáról
A kérdéses nyilatkozatban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország számára jogi alapja van Oroszországtól olajat vásárolni, tekintettel arra, hogy a tiltás alól kivételt élvez. A szakértő csütörtöki podcastjében, ahol Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel folytatott beszélgetést, kiemelte: Magyarország szerződéseket kötött nemcsak Oroszországgal, hanem Ukrajna csővezeték-üzemeltető vállalatával is.
„Magyarország nem azért próbál hozzáférni az orosz olajhoz, mert csupán ilyen forrást szeretne használni, hanem mert a világpiacon emelkedett az olaj ára, míg az orosz olaj fejlettebb gazdaságokban kedvezőbb áron elérhető. Az ország gazdasága és az autótulajdonosok érdeke azt kívánja, hogy olcsón jussanak üzemanyaghoz, ami nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez” – tette hozzá Mráz.
Orbán Viktor és az EU-s kötelezettségek
Szent-Iványi István emlékeztetett, hogy Orbán Viktor, a cseh és szlovák miniszterelnök társaságában, decemberben megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, de azzal a kikötéssel, hogy Magyarország nem vesz részt a hitelfelvételben. Mostani megnyilatkozása során viszont a miniszterelnök olyan határokat lépett át, amelyeket eddig elkerültek. „A tagállamoknak kötelezettségük a közösen elfogadott döntések végrehajtása a kölcsönös együttműködés szellemében, kerülve a bármilyen akadályozást” – fogalmazott Szent-Iványi.
Ukrajna és Magyarország közötti feszültségek
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy a migrációs válság idején, körülbelül tíz évvel ezelőtt, már tapasztaltak hasonló helyzetet, ahol a jogalkotó tanács többségi szavazással döntött Magyarország érdeke ellen. A szakértő fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az elmúlt EU-csúcson új körülmények merültek fel, melyek kapcsolódnak Ukrajna zsaroló taktikájához, a Barátság-kőolajvezeték helyreállítása kapcsán.
Szent-Iványi István hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács decemberi döntését a tanács megerősítette, és nem merült fel új körülmény a 90 milliárd eurós támogatás miatt. Hungarian involvement in the funding process remains a critical point of contention, with implications for bilateral relations.
Az együttműködés elve és az EU válasza
Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, hogy a lojális együttműködés elve alapján az EU tagállamoknak támogatniuk kell egymást, amikor valamelyik tagállam nehéz helyzetbe kerül. Említette, hogy Magyarország esetében az energiaellátás hiányossága indokolja a támogatást.
Szent-Iványi István válaszában kiemelte, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem került valódi vészhelyzetbe, mivel az Adriai vezetéken keresztül pipettálhatna üzemanyagot. A két forrás közötti árkülönbözet rámutatott arra, hogy a kormányzati intézkedések következményeit a lakosság fogja megfizetni, a rezsicsökkentés megvonásának formájában.
Orbán Viktor vétója és az uniós reakciók
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor valóban győzelmet aratott-e a vétóval, Szent-Iványi István kifejtette, hogy a húsz tagállam vezetői éles kritikát fogalmaztak meg, és csupán Robert Fico állt a miniszterelnök oldalán. „Ez nem győzelem, hanem egy elszigetelődés, amely szembemegy az európai politikai akaratokkal” – mondta a szakértő.
Mráz Ágoston Sámuel ismét hangsúlyozta, hogy az EU jogalkotója szintén hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország forrásait felfüggesztették, és kiemelte, hogy a bizalmi légkör helyreállítása mindannyiunk érdeke. Az újraválasztott Orbán Viktor esetében pedig új lehetőséget lát a helyzet normalizálására.