Ursula von der Leyen bejelentése: Két támogatási javaslat Ukrajna számára
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön jelezte, hogy két finanszírozási lehetőséget terjesztettek elő Ukrajna támogatására a 2026-2027-es időszakra az EU-tagországok vezetőinek tanácskozásán. Az első javaslat az uniós költségvetésen keresztüli hitelfelvétel lenne, míg a második lehetőség az orosz vagyonból származó jóvátételi hitel alkalmazása. Az állam- és kormányfők között intenzív tárgyalások folynak, hogy melyik megoldást fogják választani. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács elnökével egyetértésben az ülés nem érhet véget megállapodás nélkül, így a két javaslat közül az egyik mellett döntenie kell a vezetőknek.
Ukrajna szükségletei és az EU kötelezettségei
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint Ukrajnának 2026-ra és 2027-re összesen 137 milliárd euróra van szüksége, amelynek körülbelül kétharmadát, azaz 90 milliárd eurót az EU vállalt fedezni. Von der Leyen kiemelte, hogy mivel az orosz zárolt vagyon jelentős része Belgiumban található, ezért fontos, hogy Belgium aggályait figyelembe vegyék a tárgyalások során. Az EB elnöke kifejtette, hogy a kockázatokat közösen kell viselniük a tagállamoknak, ha a jóvátételi hitel mellett döntenek, hangsúlyozva a szolidaritás fontosságát.
Tárgyalások és fenntartások
Ursula von der Leyen beszédében kifejtette, hogy az elmúlt hetekben intenzív munka folyt a kockázatok feltérképezésére és a lehetséges megoldások kidolgozására, ami továbbra is folyamatban van. Hangsúlyozta, hogy az uniós csúcstalálkozó időpontja kulcsfontosságú, mivel az Európai Unió végső célja a béke megteremtése Ukrajnában, amelyhez stabil és kiszámítható finanszírozás szükséges a következő két évben. Emellett megemlítette a geogazdasági kérdéseket is, megjegyezve, hogy az EU versenyképességét jelenleg az erős függőségek gyengítik, amelyeket csak egy szabadkereskedelmi megállapodásokból álló kiterjedt hálózattal lehet csökkenteni.
Belgium és a kockázatokról való diskurzus
Bart de Wever, Belgium miniszterelnöke tegnapi parlamenti beszédében kijelentette, hogy kormánya határozottan ellenzi a jóvátételi hitel lehetőségét, kiemelve, hogy ez komoly pénzügyi és jogi kockázatokat hordoz. Belgium nem támogatja a javaslatot, amíg a kockázatok megfelelő megosztására nem kerül sor, valamint más nyugati államok orosz vagyonaival nem vonják be a problémát. De Wever emlékeztetett, hogy Belgiumon kívül is létezik körülbelül 25 milliárd euró orosz állami vagyon az EU-ban, legfőképpen Franciaországban, míg az EU területén befagyasztott orosz eszközök döntő része Belgiumban található.
Elkötelezettség és jövőbeli lépések
A belga miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és a közös uniós kötvénykibocsátásra is szükség van Kijev támogatására. A lengyel Donald Tusk miniszterelnök figyelmeztetett, hogy ha az EU nem talál megoldást Ukrajna további pénzügyi támogatására, annak súlyos következményei lesznek, nem csupán Ukrajna, hanem az egész Európa számára. “Egyszerű a választásunk: vagy pénz ma, vagy vér holnap” – fogalmazott, aláhúzva, hogy az európai vezetőknek végre meg kell érteniük a helyzet súlyosságát.
Különböző álláspontok az EU-s hitelfelvétellel kapcsolatban
Dick Schoof, Hollandia ügyvivő miniszterelnöke megerősítette, hogy Hollandia támogatja az orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna érdekében, de tisztában van Belgium fenntartásaival. Figyelmeztetett arra, hogy Belgium beleegyezése nélkül nem hozhatnak döntéseket, mivel ez nemkívánatos helyzetet teremtene, ahol figyelmen kívül hagynák azt az álláspontot, amely az orosz vagyon kezelése szempontjából kulcsfontosságú. Az uniós szintű közös hitelfelvétel a holland kormány számára továbbra sem elfogadható megoldás Ukrajna támogatásának finanszírozására.
Forrás: www.atv.hu/kulfold/20251218/ursula-von-der-leyen-ukrajna-eu-csucs/