Feszült helyzet az MTA és a kormány között
A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves fennállását ünnepelte, de a díszünnepséget beárnyékolták a kormányzat és az akadémia közötti ellentétek. Orbán Viktor miniszterelnök – a korábbi hírek ellenére – nem jelent meg az eseményen, mivel az akadémikusok egy része jelezte, hogy kivonulna, amennyiben a kormányfő felszólalna.
Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának alelnöke emlékeztetett, hogy Orbán 2016-ban még egy szövetséget ígért az akadémiai és tudományos élet javára. Akkor a kormányfő 1200 milliárd forint többletforrást helyezett kilátásba a tudományos kutatások támogatására. Azóta a támogatás mértéke nem hogy nőtt volna, de továbbra is stagnál az eredeti szinten. Eközben az MTA jelentős vagyonelemeit tulajdonképpen kivonták a szervezet hatásköréből, és új struktrúrába helyezték át annak használati jogát.
Freund Tamás éles bírálata
Freund Tamás, az MTA jelenlegi elnöke szintén éles kritikát fogalmazott meg a kormány felé. Kijelentései szerint politikai oldalról nincs valódi törekvés az együttműködésre, csak igazodásra. Hangsúlyozta, hogy a kormány több sikeres akadémiai programot saját kontroll alá vont, ellehetetlenítve az MTA önálló működését.
Freund záró gondolataiban egy kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat szükségességéről beszélt, amelyet azonban jelen folyamatok egyáltalán nem támogatnak. Szavai szerint az akadémiai kutatóhálózatokat érintő változások nem a fejlődést, hanem az érdekek egyoldalú érvényesítését szolgálják.
Kritikák és ellenvélemények
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter védte a kormányzati álláspontot. Beszédében Széchenyi örökségére hivatkozva kijelentette: a tudomány elsődleges célja nemzetünk szolgálata. A miniszter szerint a kormány a lehetőségeket biztosítja, és az Akadémia teljesítőképessége kérdéses.
Schmidt Mária, Orbán Viktor egyik tanácsadója, ennél is élesebben kritizálta az MTA-t. Szerinte az akadémia működése a „velünk élő sztálinizmus” példája, ahol gyávaságból senki nem áll ki egyéni véleményekkel. Schmidt úgy véli, az akadémiai tagság érdemi teljesítmény nélkül jár bizonyos kiváltságokkal.
Kenesei István akadémikus válaszában rávilágított, hogy Schmidt Széchenyi-díjasként nagyobb pénzügyi juttatásban részesül, mint az akadémikusok által kapott apanázs. Emellett az MTA tagjai aktívan hozzájárulnak a tudományos élethez, mentorálnak fiatal kutatókat, és ötleteiket átadják a következő generációknak, amely hosszú távú értékteremtésként funkcionál.
A tudomány jövője és a politikai játszmák
Az akadémiai közösségen belül egyértelmű a feszültség a kormány központosító törekvéseivel szemben. Péter László záró megjegyzéseiben hangsúlyozta, hogy a hatalom monopolizálása és az ellenségkereső politika éppen a kormányoldalon érhető tetten. Az MTA nem kíván politikai hatalmi játszmák rabja lenni, hanem egy magas színvonalú tudományos rendszeren keresztül kívánja szolgálni az ország jövőjét.
Mivel azonban a kormány és az akadémia kapcsolata elakadt, kérdéses, hogy hogyan tudják a további együttműködést egyik fél érdekeinek védelme mellett előmozdítani.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20250505/miniszter-visszaszurt-mta-elnokenek/