Kiderült, kiknek hozott valóban pénzt az árrésstop – átrendeződtek a vásárlási szokások
Az árrésstop jelentős mértékben átalakította a magyar kiskereskedelem szerkezetét 2025-re. A teljes forgalom mérsékelt, 2,9 százalékos növekedést mutatott, ami közelíti az elemzők várakozásainak alsó határát. A Pénzcentrum beszámolója szerint az árrésstop és a megváltozott fogyasztói szokások erőteljesen befolyásolták az üzletek teljesítményét.
A forgalom szerkezete az előző évhez képest jelentősen eltért. Miközben 2024-ben az élelmiszer-kiskereskedelem dominált, 2025-ben a nem élelmiszer jellegű üzletek teljesítménye vált meghatározóvá. Ezek a boltok 1,6 százalékpontot adtak hozzá a növekedéshez, míg az élelmiszerüzletek 1,2, a benzinkutak viszont mindössze 0,1 százalékponttal járultak hozzá a forgalomhoz. Az üzemanyag-forgalom a 2022-es ársapka kivezetése óta a 2021-es átlag alá csökkent.
Nagy láncok erősödése, szaküzletek gyengülése
Az árrésstop következtében drámai mértékben átrendeződtek az üzlettípusok közötti erőviszonyok. A szabályozás különösen kedvezett a nagyobb, vegyes termékkörű boltoknak, míg az élelmiszer-szaküzletek részesedése tovább csökkent. Noha az intézkedés közvetlenül nem érintette a szaküzleteket, a mesterségesen alacsony árak a fogyasztókat inkább a nagy láncok irányába terelték. Jelenleg az élelmiszer-kategórián belül a vegyes boltok részesedése 76,5 százalék, míg a szaküzleteké 23,5 százalék, szemben a 2021 előtti időszakkal, amikor a szaküzletek domináltak. E trendet súlyosan befolyásolta a 2022-es inflációs sokk és a szabályozási környezet változása.
Drogériák és patikák felfutása
Ezzel párhuzamosan a drogériák és gyógyszertárak forgalma robbanásszerűen növekedett. 2025 decemberére a forgalmuk közel 30 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, éves alapon 10,7 százalékos növekedést mutatva, immár harmadik éve a leggyorsabban növekvő üzlettípusnak számítva. A növekedés különösen az árrésstop kiterjesztése időszakában, májusban figyelemre méltó volt, ez azonban az év második felére mérséklődött.
Lemaradás az uniós mezőnytől
Nemzetközi összehasonlításban a hazai kiskereskedelem bár közelebb került az uniós trendekhez, a korábbi lemaradást nem tudta ledolgozni. A Covid-járványt követően a magyar forgalom az uniós folyamatokkal párhuzamosan haladt, ám 2022-2023 között jelentős visszaesést mutatott, e periódus alatt a magyar bővülés mínusz 7,8 százalék volt, míg az uniós átlag mínusz 1,9 százalékot mutatott. Az eltérések azóta sem zárultak le teljesen.
Az MBH Elemzési Centrum hangsúlyozza a forgalmi növekedés és a tényleges fogyasztás közötti különbséget. Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2025-re 2,4 százalékkal meghaladta a négy évvel ezelőtti szintet, ez nem jelenti azt, hogy a magyar háztartások azonos mennyiségű terméket vásárolnának, mint az uniós átlag. Vásárlóerőalapon mérve a termékfogyasztás jelentősen elmarad az EU-s szinttől.
A régiós összehasonlítás sem kedvező: Romániában és Horvátországban a kiskereskedelem gyorsabban bővült, ahol egy főre jutó termékfogyasztás harmadával, illetve ötödével magasabb, mint Magyarországon. Ausztriában, ahol a forgalom elmaradt a korábbi szinttől, az egy főre jutó termékfogyasztás még így is körülbelül 80 százalékkal magasabb a magyar szinthez képest – hangsúlyozza az MBH elemzése.