Budapest: egy város a folyószámlahitel fogságában
Budapest gazdasági helyzete drámai fordulatot vett: a főváros egyre mélyebbre süllyed a folyószámlahitelek terhe alatt, hogy működtetni tudja magát. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy lapinterjúban kifejtette, hogy az iparűzési adó beérkezéséig a város teljesen likvid hitelből tartja fenn magát. Ősszel a hiány várhatóan 60 milliárd forintra nő, és az adóbevételek érkezése csak az év végére hozhat némi enyhülést a terhek alól. A tervezett visszafizetés persze csupán ideiglenes mentőöv marad.
Gigantikus sarc: a települések pénzügyi kifosztása
A kormány adópolitikája érthetetlen méreteket öltött. Az úgynevezett „szolidaritási hozzájárulás” összege 2020 óta meghatszorozódott: az akkori 58 milliárd helyett ma már 360 milliárd forintot kell befizetni az államkasszába. Az ország 3200 önkormányzatából csupán 855 település kénytelen viselni ennek terhét, ám a befizetések nagy része mindössze néhány nagyobb város vállára nehezedik. Budapest például az idei évben 162,4 milliárd forintot kénytelen „felajánlani” a központi költségvetésnek, amelyből a kerületek 73,3 milliárdot társítanak. Ez valóban szolidaritás vagy inkább egy modern kori gazdasági kizsákmányolás?
A szolidaritás különös modellje
Az elvont összegek aránytalanul magas része kerül a fővárosi önkormányzatoktól az államhoz; egyedül március hónapban a kormány a bevételből 40 milliárd forintot vont el Budapestről és kerületeiről. Eközben az önkormányzatok sziklaszilárdan küzdenek a túlélésért, állandó pénzügyi kontroll alá helyezve működésüket, hogy legalább az alapvető szolgáltatásokat fenntarthassák a város működése érdekében.
Jogviták és állami makacsság
A főváros nem hagyta szó nélkül a szolidaritási hozzájárulás mértékét és mechanizmusát. Több peres eljárásban is vitatják az adó kiszabásának módját, azonban az állam nem hajlik kompromisszumokra. Gulyás Gergely miniszteri válaszai és Navracsics Tibor kategorikus elutasítása érzékeltetik, hogy a kormány nem kíván enyhíteni Budapest pénzügyi fojtóhurkán.
Egyéni válság versus központi fiskális politika
Ez az adóteher nem csupán Budapest problémája, hanem az egész ország releváns kérdése: meddig lehet egy politikai koncepciót a „szolidaritás” címszó alatt elfogadtatni, amikor annak fő terheit mindössze néhány város viseli? A helyzet egyértelműen megmutatja a központosított adóelvonások káros hatását, miközben gyengíti a helyi autonómiát és a városok önállóságát.
A számok nyelvén: aránytalan elosztás
Miközben 2023-ban a települések kevesebb mint 4 százaléka vállalta a szolidaritási hozzájárulás 60 százalékát, ezen belül is Budapest kiemelkedő áldozattá vált. Az, hogy a főváros teljes költségvetése hitelből kénytelen működni, nem csupán gazdasági kérdés; ez egy egész rendszer sebezhetőségéről és hosszú távú fenntarthatatlanságáról ad elsöprően egyértelmű képet.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20250419/budapest-hiany-folyoszamlahitel/