Adatmódosítás vagy véletlen hibák? A KSH szegénységi statisztikái körüli kérdőjelek
Az utóbbi időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt, szegénységi küszöbökre vonatkozó adatok jelentős viták középpontjában állnak. A statisztikák szerint Magyarországon a szegénység jelentősen csökkent, mely első ránézésre kedvező képet sugallhat hazánk szociális helyzetéről. Ám szakértők, köztük Tátrai Annamária statisztikus és Gábos András a Tárki vezető kutatója, úgy vélik, hogy az adatsorok megbízhatósága komoly aggályokat vet fel.
Tátrai Annamária rámutatott, hogy a jövedelmi statisztikák kapcsán furcsa ingadozások figyelhetők meg, amelyek nem tekinthetők a valós társadalmi folyamatok logikus lenyomatának. A szakértő szerint e szokatlan mintázatok nem csupán egyszerű pontatlanságok, hanem akár rendszerszintű hibák, esetleg manipulációk eredményeként is magyarázhatók.
A statisztikai valóság és az Európai Unió szabványai
Az Európai Unió tagállamaiban az EU-SILC (jövedelmi és életkörülményekre vonatkozó felmérés) keretében végzett kutatás biztosítja a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénységre vonatkozó adatok összehasonlíthatóságát. Magyarország esetében a felmérés adatait a KSH szolgáltatja, ugyanakkor a 2010-es évek végétől kezdődően olyan eltérések mutatkoztak az eloszlási mintákban, amelyeket a szakemberek sem tudtak a valós társadalmi változások tükröződéseként értelmezni.
Ezek az anomáliák különösen a gyerekszegénységi ráta kapcsán bizonyultak sokkolónak. Tátrai Annamária elmondása szerint a Tárki és az UNICEF közös együttműködése során sikerült azonosítani olyan adathibákat, amelyek megmagyarázhatatlan kilengéseket mutatnak a statisztikai jelentésekben. A probléma jelentősége nemcsak a tudományos objektivitással szemben támasztott elvárások sérülésében rejlik, hanem abban is, hogy ezek az adatok alapozzák meg az ország szociálpolitikáját.
Manőverek az adatok árnyékában?
Felmerült az a kérdés is, hogy történhetett-e szándékos manipuláció a KSH adataival. Tátrai szerint általánosítva ezt nem lehet kijelenteni, mégis úgy véli, hogy a hivatal által követett európai sztenderdek egyes eseteken nem teljesültek. A statisztikus hozzátette: „Nemcsak a szakmai közösségnek, de az egész országnak és Európának is alapvető érdeke, hogy pontos képet kapjon a valódi helyzetről.”
Egyesek szerint a KSH adatai túlzottan optimisták, és elfedik a szegénység valós arányait, különösen a társadalom legsebezhetőbb rétegei, például a gyermekek esetében. Mindez jelentősen alááshatja a szociálpolitikára vonatkozó döntéshozatalt, hiszen a torzított adatok alapján meghozott intézkedések nem érhetik el a kívánt hatékonyságot.
Politikai és szakmai következmények
A kérdés súlyosságát felismerve Mellár Tamás, a Gazdasági bizottság független alelnöke parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, valamint indítványozta a KSH elnökének meghallgatását. Mellár szerint a statisztikai jelentések körüli bizonytalanságok nemcsak a közvélemény hitelességét, de a nemzetgazdaságot is súlyosan érinthetik. Kiemelte, hogy a szegénységi statisztikák esetleges kozmetikázása után jogosan vetődik fel a kérdés: vajon mennyire megbízhatóak más, például az inflációval vagy a GDP-vel kapcsolatos adatok?
A volt KSH-elnök egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben nem kerül sor a problémák teljes körű feltárására, az országos statisztikák hosszú távon elveszíthetik legitimitásukat. A gazdasági és társadalmi folyamatokról alkotott helytelen kép pedig további súlyos következményekkel járhat, beleértve a nemzetközi megítélés romlását is.
A vita továbbra is élénken zajlik, egyesek szerint újabb mélyrepülés a politikai átláthatóságban, mások pedig a tudatos csalás árnyékát látják a KSH által publikált adatlapokon. Egy biztos, a következő időszakban még több figyelem irányul majd a hazai statisztikai hivatal működésére és jelentéseire.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20250409/gyanus-a-ksh-hiba-vagy-manipulacio/