Óriási Különbségek a Fizetésekben Magyarországon
Az utóbbi időszakban jelentős figyelmet kapott Magyarország bérviszonyait bemutató elemzések sora, melyek a hazai fizetések eltérését és alakulását részletezik. A GKI legfrissebb jelentése a tavalyi nettó keresetek települések közötti különbségeit vizsgálta, feltárva, hogy a bérviszonyok területi eloszlása meglehetősen markáns eltéréseket mutat.
A nettó átlagkereset 2024 folyamán elérte a 474 ezer forintot, ami 13,5%-os növekedést tükröz az előző évhez képest. Érdekes módon éppen ez a növekedés nem minden régióban tapasztalható egyenlően. Budapest tartja a vezető pozíciót a legmagasabb nettó keresetek terén, azonban a fővárosban az emelkedés üteme a leglassabb, csupán 12%-os volt. Ezzel szemben a vármegyeszékhelyeken és a vármegyei jogú városokban a nettó átlagkereset 504 ezer forintra nőtt, ezzel együtt itt is a 13,5%-os növekedést figyelhettük meg.
A vidéki városok átlagkeresete 456 ezer forint, míg a nagyközségek esetében 407 ezer forintról beszélhetünk, ahol a fizetések 14%-os emelésével számolhatunk. Azonban a különbségek között a legszembetűnőbb, hogy a fővárosban a munkaerőpiac dinamikája teljesen más, hiszen itt a keresetek 50%-kal, míg a vármegyei jogú városokban 20%-kal haladják meg a községi szintet.
A vármegyei bontás alapján a legalacsonyabb átlagjövedelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentették, amely mindössze 374 ezer forintra rúgott, míg Pest megyében 523 ezer forinttal a legmagasabb jövedelmeket könyvelhetik el. Budapest mellett Győr, Paks és Székesfehérvár emelkednek ki a többi település közül a legmagasabb nettó keresetek terén.
A fizetések emelkedési üteme a jövedelmek tekintetében tehát nemcsak a községek és városok közötti eltéréseket hangsúlyozza, hanem a különböző térségek közti feszültségeket is. A délnyugati és keleti régiókban, ahol a jövedelmek alacsonyabb szinten mozognak, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése képes volt felzárkózási folyamatokat elindítani. Ennek ellenére továbbra is komoly különbségek figyelhetők meg a különböző magyar településeken.
Összességében elmondható, hogy a magyarországi bérviszonyait a városok és községek közötti különbség, valamint a régiók közötti jövedelmi eltérések határozzák meg, melyek a gazdasági helyzet fejlesztésére és a munkaerőpiaci mobilitásának növelésére irányuló intézkedések szükségességét evidencia szintjére emelik.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20251219/magyarorszag-fizetes-terkep/