Nagy fordulat jöhet a lakáspiacon: Kiderült, mennyivel nőhetnek az árak idén
A lakáspiac 2025-ös teljesítménye messze felülmúlta a várakozásokat, hiszen az árak átlagosan 30%-kal emelkedtek, a piacon pedig a túlárazottság mértéke is drámaian nőtt. Az év végén azonban az alkupozíció visszatért, így 2026-ra a szakértők egy lassabb, stabilabb piacra számítanak.
A piaci változásokat az OTP Csoport keddi sajtótájékoztatóján ismertették, ahol elhangzott, hogy a kereslet hullámszerűen erősödött az állampapír-kamatfizetések, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ideiglenes felhasználhatósaga, az állami támogatások bővülése, valamint az Otthon Start Program bevezetése révén. Azonban a kínálat nem tudta tartani a lépést, így az árak drámaian megugrottak, és a forgalom a szezon végére csökkenésnek indult.
Az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint 2025 folyamán a várható 29%-os éves áremelkedést nemcsak a túlárazottság 25%-ra emelkedése kísérte, hanem egyéb tényezők is hozzájárultak az ingatlanpiac stabilizálódásához.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid kifejtette, hogy a forgalom visszaesése teret adott a tárgyalásoknak, és a tél során az utolsó meghirdetett ár és a vételi ár közötti különbség 5,9%-ra nőtt. A januári hónap csendesebben indult, de februárra újra felélénkült az érdeklődés. Futó Péter, a zenga.hu elemzője figyelmeztetett, hogy a 2026 első hónapjai stabil kínálatot és lassuló áremelkedést mutatnak.
Az érdeklődők jellemzően saját célra vásárolnak, és megnőtt azok száma, akik felújított lakást keresnek. A legkeresettebb ingatlanok közé tartoznak a családi házak (67%), a téglaépítésű lakások (24%) és a panelek (10%). A befektetők aktivitása viszont csökkent, mivel az Otthon Start Program hatására mérséklődött az albérletek iránti kereslet.
Normalizálódás a lakáspiacon
A szakértők úgy vélik, hogy 2026-ban a lakáspiac működése normalizálódik, ami nagyobb stabilitást és kiszámíthatóságot hoz. Valkó Dávid kiemelte, hogy a nemzetközi geopolitikai helyzet továbbra is kockázatokat rejt, és a választási időszakokban gyakori a piaci bizonytalanság.
A gyakorolt tranzakciók száma szinte stagnál a közeljövőben: 2024-re 131 ezer, míg 2025-re 130-140 ezer adásvételt várnak, az idei évre pedig hasonló volument prognosztizálnak. A fejlesztői aktivitás viszont emelkedett, hiszen 2024-hez képest 2025-re jelentősen nőtt a nagyobb volumenű projektek indulása Budapesten.
Az OTP Ingatlanpont statisztikái szerint 2026 január-február hónapi adatok szerint az eladott ingatlanok átlagára országosan 7%-kal csökkent az előző év végéhez viszonyítva, amely 39,4 millió forintot tett ki. Budapesten az átlagos ingatlanár 66,2 millió forintra rúgott, míg a környező településeken stagnáló négyzetméterárak figyelhetők meg, a vidéki területeken viszont enyhe csökkenések tapasztalhatóak.
Pélyi András, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a nagyvárosokban továbbra is korlátozott az alkulehetőség, az új ingatlanfejlesztések számos esetben továbbra is túlárazottak. A piacon egyes fejlesztők az Otthon Start Program keretén kívül, magasabb ársávban kívánják értékesíteni projektjeiket.
Milyen áremelkedések várhatóak 2026-ban?
A szakértők előre jelezték, hogy 2026-ban az ingatlanpiacon 10%-os áremelkedéssel lehet számolni, míg egyes területeken ez a szám 15-20%-ra is felkúszhat, míg más területeken az emelkedés csak egyszámjegyű lehet.
Az Otthon Start Program 2025 második felétől dominálta a hitelpiacot. A várakozások szerint a 2024-ben 1351 milliárd forintos lakáshitel-folyósítás, 2025-re már 1969 milliárd forintra ugrott, míg az OTP Bank ezen időszak alatt 295 milliárd forintnyi Otthon Start hiteligényt fogadott be, aminek közel 43%-os piaci részesedése van. A hitelfelvevők közel 53%-a 35 év alatti fiatal, sokan szülői segítséggel vásárolták meg első lakásukat.
Az átlagos hitelösszeg jelentős növekedést mutatott: míg 10 évvel ezelőtt 6,9 millió forint volt, addig 2024-re 24 millió forintra, majd 2025-re már 35 millió forintra emelkedett.