Nagy Márton benyújtotta a 2026-os „háborúellenes” költségvetést

által N Zsolt

Nagy Márton bemutatta a 2026-os „háborúellenes” költségvetést

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón ismertette a kormány 2026-ra vonatkozó költségvetési terveit, amelyet az „Ukrajnába irányuló pénz” kérdésének meghatározásával tettek háborúellenessé. A tervezetet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés házelnökének adták át. Az idei sajtótájékoztató helyzetét különösen kiemeli, hogy tavaly a kormány egy „békeköltségvetést” terjesztett elő, miután megvárták az amerikai elnökválasztás eredményét. Donald Trump győzelme érezhetően megkönnyebbülést jelentett a tervezők számára.

Fókuszban a GDP növekedés és infláció csökkentés

A kormány a következő évre 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, miközben a költségvetési hiányt 3,7 százalékra kívánják mérsékelni. A távlati célok 2025-ben és 2026-ban a hiány további csökkentését tűzték ki 4, illetve 3,6 százalékos inflációs céllal. Ezek az adatok látszólag ambiciózusak, de kérdéses, hogy az előirányzott célok elérhetőek-e a makrogazdasági kockázatok ismeretében.

Családok támogatása és kiadásprioritások

A költségvetési kiadások elosztása hangsúlyosan foglalkozik a családok helyzetének javításával, amelyre 4800 milliárd forintot szánnak. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kerete 7700 milliárd forintra rúg, míg gazdaságfejlesztésre 5500 milliárdot különítettek el. Az oktatás területére 160 milliárd forinttal többet szeretnének fordítani, mint idén, összesen 4000 milliárdos kerettel. Hasonló prioritást élveznek a honvédelmi kiadások, amelyek GDP-arányosan továbbra is 2 százalékot tesznek ki.

Egy érzékeny pont: egészségügy

A költségvetés az egészségügyre összesen 3919 milliárd forintot tervez elkölteni, amely 280 milliárd forintos növekedést jelent az idei évhez képest. Azonban az RTL Híradó rámutatott, hogy a Költségvetési Tanács jelentése szerint ez az összeg relatíve alacsonyabb lehet, mint a különféle előirányzatok alapján számított értékek. Nagy Márton szerint a Tanács téved, mivel az egészségügyi kiadások nem egyetlen sorban jelennek meg a költségvetésben.

„Kedvező fejlemények” és lakossági kifizetések

A kormány kedvező fejleményként említi a családtámogatási rendszer bővítését, beleértve az emelt családi adókedvezményeket és a többgyermekes anyák szja-mentességét. Ezen kívül fennmarad a 13. havi nyugdíj, valamint igazságügyi és pedagógus béremelések is várhatóak. A lakossági állampapírok után járó kamatokat szintén kifizetik, ezekre és más lakossági kiadásokra összesen 2979 milliárd forintot terveztek.

A kockázatok árnyékában

A Költségvetési Tanács egyes figyelmeztetésekkel élt a gazdaság érzékenységével kapcsolatban, azonban Nagy Márton szerint ezek a megállapítások inkább „pesszimista” kivetítések, melyeket a kormány konstruktív gazdaságpolitikával kíván ellensúlyozni. A miniszter a tartalékok növelését említette a kockázati tényezők kezelésére vonatkozóan, amely lépés jelen költségvetési keretek között is megvalósult.

A társadalmi igazságosság kulcskérdései

A benyújtott költségvetés látványosan fókuszál a családok támogatására és a gazdaság fenntartható fejlődésére. Azonban társadalmi körökben továbbra is aggodalmat vált ki a prioritások sorrendje, különösen az egészségügy és a szociális kiadások terén. Az új tervezetekben minden az hatékonyság kérdésére csupaszodik le: vajon a „háborúellenes” költségvetés élesen kinyilvánított céljai valós gazdasági és szociális reformokat hoznak vagy csak politikai szlogenekként állják meg a helyüket?

Forrás: www.atv.hu/belfold/20250506/benyujtotta-nagy-marton-koltsegvetest/

Ezt is kedvelheted