Orbán Viktor a Liszt Ferenc Repülőtér Jövőjéről
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épületkomplexumának alapkőletételén hangsúlyozta, hogy az évtized végére a repülőtér a régió legfontosabb kereskedelmi és turisztikai központjává válhat. A kormányfő kiemelte, hogy az állam, 14 év után, 2024-ben ismét többségi tulajdont szerzett a létesítményben, és egy elismert francia partnerrel, a Vincivel működik együtt, amely évtizedes tapasztalattal bír az üzemeltetés és fejlesztés terén.
Orbán Viktor felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt a repülőtér eladása „csúfságnak” számított, amely hosszú távon a nemzeti érdekeinket veszélyeztette. Ezt követően hangsúlyozta, hogy a tervek része a repülőtér új termináljának felépítése, amely várhatóan egymilliárd eurós beruházást igényel, és már folyamatban van a repteret a Nyugati pályaudvarral összekötő vasút koncessziós szerződése is.
„Ha minden tervünk teljesül, a Liszt Ferenc repülőtér egy jelentős kereskedelmi és turisztikai központtá nőheti ki magát” – mondta a miniszterelnök, aki azonban figyelmeztetett, hogy a háború miatti gazdasági blokádok akadályozhatják a fejlődést. „Ezért ki kell maradnunk ebből a háborúból, és fontos, hogy minden magyar jól gondolja meg, hogyan folytatja életét április után” – tette hozzá.
Orbán Viktor biztosította a közvéleményt arról, hogy „amíg nemzeti kormány van, a reptér és más stratégiai beruházások magyar kézen maradnak”, hangsúlyozva a magyar emberek érdekének védelmét. „Ez a járat Budapestről indul, és nem kér átszállást Brüsszelben” – mondta a miniszterelnök, akik az állami tulajdon fontosságát hangsúlyozta a befektetők és a fejlesztési tervek mellett. Az állam feladatának nevezte, hogy a jó minőségű szolgáltatást biztosító partnert válasszon ki a repülőtér üzemeltetésére.
A befektetők szerepe elengedhetetlen, de Orbán kiemelte, hogy a reptér sikere nagymértékben a dolgozók szakértelmétől függ. „Ha Magyarországon nem lennének fantasztikus szakmunkások, akkor semmi sem működne” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a magyar munkaerő világszínvonalú teljesítményre képes bárhol a világban.
A Vinci cég vezetőihez intézve elmondta, hogy nem csupán befektetőként tekintenek rájuk, hanem a cég a magyar közösség részévé vált. „Mi gyanakvó népség vagyunk; akit befogadunk, azt családtagként kezeljük” – mondta Orbán, aki a kulturális különbségekről is szólt, megjegyezve, hogy Magyarország mindig a saját magasságában tárgyal más népekkel, elkerülve bármiféle gyarmati attitűdöt.
A miniszterelnök végül arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon mindenkinek megvan a lehetősége bizonyítani, hogy milyen értékeket képvisel, hozzátéve, hogy az ország kultúrája egyedi kombinációja a nagylelkűségnek és a szigorúságnak.