Horn Gábor és az államfők szerepe a rendszerváltozás óta
A Heti Napló legfrissebb adásában Horn Gábor, volt országgyűlési képviselő és politikai elemző, átfogó módon elemezte a magyar köztársasági elnökök szerepét az elmúlt három évtizedben. Különösen hangsúlyozta, hogy az államfők milyen mértékben éltek az alkotmányos mozgásterükkel, és hogy ez a mozgástér hogyan tükrözte a politikai helyzeteket. Horn Gábor véleménye szerint a rendszerváltozás utáni politikai konszenzus részeként, az Országgyűlés egy ellenzéki államfőt választott, Göncz Árpádot, akinek az elnöksége alatt az államfői intézmény nem nyert valód politikai súlyt. Azonban a taxisblokád idején Göncz, mint a hadsereg főparancsnoka, túllépett azon a szerepen, amit az alkotmány adta számára, amikor megakadályozta a katonaság bevetését. Horn szerint egy ilyen feszült időszakban ez nem csupán bátor, hanem a helyzet adottságait figyelembe véve szinte elkerülhetetlen döntés volt.
A későbbi államfők közül Horn Gábor különösen kiemelte Mádl Ferencet, aki szerinte a legjobban megfelelt az eredetileg elképzelt köztársasági elnöki szerepnek. Mádl visszafogott magatartást tanúsított, azonban ha a helyzet ezt megkívánta, élt a kontroll lehetőségével, és jól érzékelte a határokat.
Az SZDSZ-es államfői kontroll
Horn Gábor szavai szerint Sólyom László megválasztása körüli események is érdemesek a figyelemre. Az SZDSZ-es képviselők – köztük Horn is – titkos szavazáson támogatták Sólyom Lászlót, mivel abban bíztak, hogy erősíteni fogja az államfői kontrollt a végrehajtó hatalom felett. Ez a döntés azonban hatalmas politikai botrányhoz vezetett, és feszültséget okozott az MSZP-SZDSZ kormánykoalícióban, hiszen a koalíció hivatalos jelöltje Szili Katalin volt. Horn szerint ezt a lépést a rendszerváltozás utáni politikai feszültségek fényében kell értelmezni.
A 2006-os őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Sólyom László is megszólalt, jelezve, hogy fel kell lépni a politikai és morális válság ellen, amely az országot sújtotta.
Schmitt Pál és Áder János elnöksége
Schmitt Pál elnöksége idején Horn Gábor éles kritikát fogalmazott meg, megállapítva, hogy Schmitt soha nem élt azzal a jogával, hogy törvényt küldjön vissza a parlamentnek, vagy hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Schmitt az első köztársasági elnök volt, aki botrány miatt nem tudta befejezni a mandátumát, ez is rámutatott az államfői méltóság csökkenésére.
A Kádár-korszakhoz képest minden vállalható kormányzatban a Fidesz irányítása alatt álló Áder Jánosról Horn azt mondta, hogy nem várhatták el tőle, hogy közvetlenül szembemenjen a kormányzattal, azonban megjegyezte, hogy Ő küldte vissza a legtöbb törvényt Sólyom után, és bizonyos ügyekben, például a környezetvédelem területén, érdemi politikai szerepet is vállalt.
Novák Katalin és Sulyok Tamás államfői szerepe
Horn Gábor Novák Katalin jelölését kezdetben pozitívan értékelte, mint jó politikai húzást, azonban a későbbi kegyelmi botrány azt mutatta, hogy egy pártpolitikai szereplő nem alkalmas az államfői „őrfunkció” betöltésére kiélezett helyzetekben. Jelenlegi köztársasági elnökként Sulyok Tamásról Horn úgy vélekedett, hogy teljesen neutrális figura, aki a politikai térben szinte láthatatlan maradt, és nem él az államfői szerep adta lehetőségekkel.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20251215/horn-gabor-lebukt/