Inflációs rekordok árnyékában
A magyar gazdaság vitathatatlanul újra elérte azt a szintet, amelyet Európa-bajnok címként is emlegethetnénk – legalábbis infláció tekintetében. Az elmúlt két hónapban Magyarország az Európai Unió inflációs listájának élmezőnyében szerepelt, és ezt a szomorú státuszt aligha lehet megkerülni. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyanis az ATV Start című műsorában nyíltan elemezte, mi áll ennek a kritikus trendnek a hátterében.
Múltbéli hullámok és jelenlegi zuhanások
A 2023-as év már előre jelezte a problémát: az intenzív inflációs hullám már akkor is Európa-bajnokká emelte Magyarországot. Bár 2024-ben rövid fellélegzés következett, az év végére a számok ismét meredeken emelkedésnek indultak. A 2025-re érkezett, újabb csúcson megjelent statisztikák pedig tovább súlyosbították a helyzetet.
Áremelkedés okai: külső és belső tényezők
A globális gazdasági hatások mellett egyértelműen helyi problémák is hozzájárulnak az infláció növekedéséhez. Az év eleji üzemanyagár-emelkedés, az általános élelmiszerár-drágulás és a madárinfluenza hatása mind globális tényezők. De hazai tényezők nélkül nem állna ennyi kihívás előtt az ország.
A forint árfolyamának kilengése, amely 2024 végén jelentős gyengülést mutatott, szempillantás alatt visszavetette a gazdasági stabilitást. Továbbá az év eleji átárazások – a vállalkozások reakciója a saját költségeikre és az előző évi inflációs mutatókra – nem hagytak kétséget afelől, hogy az árak további növekedés elé néznek.
Kormányzati beavatkozások hatása
Török Zoltán kiemelte a kormány intézkedéseit, amelyek egy része közvetlenül, másik része közvetetten hajtja fel az árakat. A banki különadók, a kereskedelmi láncok megsarcolása, valamint az állami árpolitikai beavatkozások érezhető nyomást gyakorolnak a pénzromlás ütemére.
Míg egyes esetekben az infláció letörésére irányuló intézkedések – mint például az élelmiszerár-stop vagy a banki szolgáltatások díjainak maximálása – megpróbálják kordában tartani a drágulások ütemét, ezek hatása gyakran ellentmondásos. A különadók hatását szinte azonnal kompenzálják a magasabb fogyasztói árak.
Az infláció árnyékában: Magyarország helyzete Európában
Az EU-ban mért 2,7%-os februári inflációs átlaghoz képest a magyar 5,6%-os mutatóhoz nem kell közgazdásznak lenni, hogy felfogható legyen a különbség. Ezt az éles szakadékot az elemzők többsége a helyi gazdasági döntések és a külső gazdasági környezet találkozása hatásának tulajdonítja.
Bár az infláció csökkentésére irányuló kormányzati szándék nyilvánosan deklarált, a gyakorlatban mindez egy komplex, sok szempontból kontraproduktív folyamatot eredményez.
Kettős szerep – támogatás vagy akadályozás?
A kormány gazdaságpolitikája egyszerre próbálja kezelni a kialakult helyzetet: különadók révén növeli az állami bevételeket, miközben bizonyos árképzési intézkedésekkel igyekszik mérsékelni azokat a növekedéseket, amelyeket maga idézett elő. Ez a kettősség olyan dinamikát teremt, amely mind a vállalkozásokat, mind pedig a fogyasztókat jelentős mértékben megterheli.
Az inflációs folyamat tehát továbbra is Magyarország gazdaságának legfenntartóbb problémája marad, miközben a végletekig kiélezett helyzetben az egyéni és vállalati stratégiák újra és újra próbálják követni a drágulást, közvetlenül érintve mindennapi életet és a gazdasági jövőt. Az inflációs dominancia árnyékában a kérdés az marad: ez vajon fenntartható?
Forrás: www.atv.hu/belfold/20250325/torok-kulonadok-letorni-aremelkedest/