2025-ös költségvetés: bizonytalanságok árnyékában
A kormány ismételten korán, már április közepén bemutatta a 2025-ös költségvetést, amelyet „béke költségvetéseként” hirdettek meg. A hivatalos bejelentés során Gulyás Gergely és Nagy Márton ismertette a főbb számokat: 4,1%-os GDP-növekedéssel, 3,6%-os inflációval és 3,7%-os költségvetési hiánnyal terveznek a következő évre. Azonban a múltbeli előrejelzések és realizált eredmények közötti eltérések alapján számos szakértő szkeptikus az új prognózisokkal kapcsolatban.
Makrogazdasági kihívások és a célok elérhetősége
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója élesen bírálta a kormány optimista számait, mondván, hogy az előrejelzések ismét légből kapottnak tűnnek. Rámutatott, hogy az elmúlt években a kabinet rendre alulmaradt a saját növekedési és inflációs céljaihoz képest. Továbbá, a költségvetés jelenlegi formájában inkább egy ad hoc összeállítottnak látszik, amely nem tükröz megalapozott tervezést.
Hasonló kritikákat fogalmazott meg Szajlai Csaba, aki szerint a pénzpiaci bizalom fenntartása kiemelkedően fontos lenne, de a nemzetközi és hazai bizonytalanságok, mint az eurózóna gazdasági teljesítménye vagy az USA-hoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok kérdése, továbbra is komoly akadályokat jelentenek. Hozzátette, hogy a tervezett 4,1%-os növekedés elérése ugyan nem kizárt, de a jelenlegi körülmények ezt nem teszik valószínűvé.
A vámháború árnyékában
A költségvetés szempontjából komoly kockázatot jelent a globális vámháborús fenyegetettség. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a fogyasztás bővülése és a béremelkedések kulcsfontosságúak lennének az állami bevételek növelése szempontjából. Az áfabevételek növekedése továbbra is az egyik fő forrása lenne a költségvetésnek, de a személyi jövedelemadóból származó összegek csökkenése – például a több gyermekes anyák szja-mentessége miatt – már most nagy terhet ró a rendszerre.
Súlyos költségek a családpolitikai könnyítések tükrében
Külön említést érdemel a háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége, amely 2026-ra már 200 milliárd forintnyi kiesést jelenthet az államkasszának. Ez a lépés, bár politikailag támogatható, jelentősen korlátozza a költségvetés mozgásterét a jövőbeli kiadások és fejlesztések terén.
A szakértők többsége egyetért abban, hogy a tervezett gazdasági mutatók elérése számos feltételtől függ. Az EU-s források beérkezése, a kereskedelmi kapcsolatok stabilizálása és az eurózóna fellendülése mind meghatározó tényezők lesznek a következő években. Azonban az elmúlt évek alulteljesítései alapján sokak számára kérdéses, hogy ezek az optimista célok ténylegesen elérhetőek-e.
Forrás: www.atv.hu/belfold/20250419/vamhaboru-eu-penz-kormany-koltsegvetes/