Orbán Viktor kritikák kereszttüzében az EU-csúcson
Az Európai Tanács legutóbbi ülésén, amelyre 2026. március 19-én került sor, éles kritikák érték Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós pénzügyi támogatás blokkolása miatt. Több uniós vezető is bírálta a magyar kormány lépéseit, amelyek a közösen elfogadott hitelcsomag végrehajtását érintik. A finn miniszterelnök, Petteri Orpo sajnálatát fejezte ki, kifogásolva, hogy Orbán Viktor Ukrajnát „fegyverként” használja fel a politikai kampányában.
Orpo kijelentette: „Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket.” Az uniós rendszerben a pénzügyi támogatás nemcsak Magyarországot érinti, hanem az egész közösséget is, hiszen a szolidaritás elve az EU egyik alapköve. A magyar kormány, azonban a Barátság kőolajvezeték körüli vitákra hivatkozva blokkolta az ügylet végrehajtását, mondván, hogy az ellátási rendszer már működőképes.
Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke, szintén hangsúlyozta, hogy a magyar döntések mögött belpolitikai érdekek húzódhatnak. „Az volt a benyomásom, hogy ez a választási kampány része” – mondta, aláhúzva, hogy a politikai döntéseket végre kell hajtani. Az eddigi egyezségek teljesítése elengedhetetlen, és elfogadhatatlannak nevezte a már megállapodott döntések blokkolását.
Friedrich Merz, a német kancellár, emlékeztetett arra, hogy az összes 27 tagország vezetője egyetértett a hitel melletti döntésben, hangsúlyozva a lojalitás fontosságát az uniós együttműködés során. Az osztrák kancellár, Christian Stocker szintén kritikus volt, megjegyezve, hogy a magyar helyzetet nem indokolják a választási kampány szempontjai, és alternatív olajszállítási lehetőségek állnak rendelkezésre, beleértve a horvátországi Adria-vezetéket is.
Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnöke, további részleteket osztott meg az alternatív áruszállítások kapacitásáról, hangsúlyozva, hogy a Moltól már 13 tankerszállítmány megérkezésére érkezett megrendelés. Szavai szerint: „Úgy számolunk, hogy a szlovákiai és a százhalombattai finomító akkor is ellátható, ha teljes kapacitáson működik.”
Evika Siliņa lett miniszterelnök is kifejezte véleményét, kijelentve, hogy „nem hiszem, hogy igazodnunk kellene azokhoz, akik nem akarják teljesíteni a minden vezető által jóváhagyott megállapodást.” Hangsúlyozta, hogy országuk korábban sikeresen levált az orosz energiahordozókról.
Gitanas Nausėda, litván elnök, megdöbbenését fejezte ki, hogy a szankciós csomag elfogadása még nem halad, és figyelmeztetett, hogy a megbékéltetési politika nem vezet eredményre. Rob Jetten, a holland miniszterelnök, egyértelműen kijelentette: „Voltak itt uniós döntések, arra számítok, hogy ezt mindenki tiszteletben tartja.”
Az EU vezetői közötti konfliktus hátterében áll az a kérdés is, hogy a magyar kormány a Barátság vezetéken újraindítandó orosz olajszállításokhoz köti a vétó feloldását, míg az EU célja az orosz energiafüggőség csökkentése.
A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš próbálta távol tartani magát a konfliktustól, mondván: „Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém.”