Külföldi hírek

Ötödik alkalommal rendezik meg a CPAC Hungaryt Budapesten

2026. március 21-én, szombaton Budapest ad otthont a CPAC Hungary eseménynek, amely a nemzetközi jobboldal egyik jelentős találkozójává nőtte ki magát. Az idei konferencián Orbán Viktor miniszterelnök mellett a politikai élet több ismert szereplője is felszólal majd. A rendezvény várhatóan 667 külföldi vendéget vonz 51 országából, és összesen 45 előadót hallgathatnak meg az érdeklődők.

A CPAC Hungary célja és jelentősége

A CPAC Hungary szervezői „globális dzsemborinak” nevezik az eseményt, amely a nemzetközi politikai tájékozódás egyik meghatározó fóruma lett. Az esemény célja a konzervatív értékek népszerűsítése, mindig is kiemelt figyelmet fordítva az antiglobalista nézetekre. Az esemény jelszavai között szerepelnek a következő hívószavak: „No migration, No gender, No war!”, amelyek a résztvevők közötti közös értékrendet hivatottak tükrözni.

Kiemelt előadók a konferencián

A CPAC Hungary rendezvényét hagyományosan Orbán Viktor nyitja meg. Az esemény különleges vendége lesz Donald Trump, aki virtuálisan köszönti a résztvevőket. A konferencián felszólal Javier Milei, Argentína új elnöke, aki első ízben látogat Magyarországra, valamint Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök és Alice Weidel, a német AfD párt társelnöke. Mateusz Morawiecki, Lengyelország korábbi miniszterelnöke mellett számos más európai jobboldali vezető és miniszter is részt vesz a rendezvényen.

Távolmaradó vendégek

Az előzetes bejelentések szerint Andrej Babis, Csehország korábbi miniszterelnöke is meghívást kapott, azonban a résztvételét le kellett mondania egy Csehország területén történt, Izrael-ellenes terrortámadás miatt, amely miatt azonnal visszafordult hazájába.

Az esemény live közvetítése

A CPAC Hungary rendezvényét az online nézők is követhetik, mivel az ATV YouTube-csatornáján élőben közvetítik az eseményt, lehetőséget biztosítva arra, hogy a távol élők is részesüljenek a konferencia tartalmából.

Kuba válságban: Az olajblokád és következményei

A 2,5 milliós Havanna utcáit elárasztotta a szemét, és napokkal ezelőtt országszerte áramszünetekről érkeztek hírek. Ezt követően immár hónapok óta tartó amerikai olajblokád sújtja Kubát, amelynek következtében az ország gyakorlatilag megbénult. Az állampolgárok napi szükségleteik biztosítása érdekében kénytelenek voltak lemondani a legalapvetőbb ellátásokról is. Miguel Díaz-Canel, Kuba elnöke, próbálta megnyugtatni a lakosságot, jelezve, hogy munkálkodnak a kialakult helyzet megoldásán, de elismerte, hogy ez rendkívül nehéz feladat – a CNN tudósítása szerint.

Kuba nemcsak az Egyesült Államok olajembargójával szembesül, hanem partnereitől is el lett vágva, különösen Venezuelától, amely eddig jelentős olajforrást biztosított. A folytatásban az élet lényegében teljesen leállt: az üzletekben alapvető termékek hiányoznak, a vízellátás akadozik, a kórházakban a várólisták száma drámaian megnövekedett, így már rutinműtétekre is hónapokat kell várni.

Humanitárius válság és tüntetések

A Human Rights Watch komoly humanitárius válságra figyelmeztetett, a lakosság pedig március során több tüntetést is szervezett, jelezve elégedetlenségét. Bár eddig nem alakultak ki szélesebb körű zavargások, Díaz-Canel már most figyelmeztette a tüntetőket: az erőszakos megmozdulások nem maradnak következmények nélkül. Az elnök hangsúlyozta az elégedetlenség megértését, de kemény fellépést ígért az esetleges erőszak ellen.

A külső kapcsolatokat illető bizonytalanság

Az USA továbbra is diplomáciai szempontból elszigeteli Kubát, ami tovább súlyosbítja a helyzetüket. Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Kuba gazdasága nem működik, és szerintük új vezetők szükségesek a problémák megoldására. Ezek a megnyilatkozások mögött már látszik egy lehetséges hatalomváltás előkészítése.

Külső agresszorok és orosz kapcsolatok

A tízmilliós ország jelenlegi reménye egy esetleges orosz megállapodás lehet. Díaz-Canel megjegyezte, hogy a külső „agresszorok” ellenállásra számíthatnak, ezzel utalva az Egyesült Államokra, ami fokozza a politikai feszültségeket a régióban. Ez a helyzet továbbra is megoldásra vár, ahogy a kubai nép küzd mindennapi életének fenntartásáért.

Kopper Rita Visszalépése és a Politikai Nyomásviták

Kopping Rita, a Demokratikus Koalíció (DK) kecskeméti jelöltje, váratlanul bejelentette visszalépését, mindössze 23 nappal az április 12-i választás előtt. A politikai tájékozódások során elmondta, hogy a döntése mögött sok vívódás állt, és határozottan kijelentette, hogy a Tisza Párt nyomása nem befolyásolta, sem zsarolások nem játszottak szerepet a visszalépésében. Ezt a kijelentést a Telexnek tette, ahol hangsúlyozta, hogy kizárólag saját elhatározásból hozta meg a döntést.

A DK Válasza és a Kizárás

Azonnal reagálva a DK a visszalépés bejelentésére, azt állította, hogy Koppingot a Szövetség a Hírös Városért Egyesület tagjai zsarolták meg, akik a bizottsági elnöki hátterét veszélyeztették. A DK úgy fogalmazott, hogy Kopping nem tudott ellenállni a zsarolásnak, így döntött a visszalépés mellett. Ezzel párhuzamosan a DK kizárta őt a pártból.

Kopping Rita azonban határozottan visszautasította ezeket a vádakat. Állítása szerint a Szövetséghez nem tartozik tiszás tag, és ez a nyomásgyakorlás nem állhatott fenn, mivel a bizottsági elnöki pozíció visszahívása a közgyűlés döntésén múlik.

Kopping Érzelmi Megnyilvánulásai

A kizárás és a vádak mélyen megviselték Kopping Ritát, aki úgy nyilatkozott, hogy 63 éves korában, 13 év politikai pályafutás után rendkívül nehéz számára, hogy elmondja: már nem kíván olyan politikai vonalon folytatni, amely elhagyta őt. Szerinte a DK legrosszabb döntést hozta, mivel ezzel nemcsak őt, hanem a kecskeméti szavazókat is elveszíthetik, akik korábban támogatásukat ígérték neki. „Kecskeméten a nevem egyenlő a DK-val” – tette hozzá.

A Jogi Lépések Kilátásai

Kopping azt is megosztotta, hogy jogi lépéseket tervez, mivel a DK olyan hamis állításokat fogalmazott meg vele kapcsolatban, amelyek ártanak a hírnevének. Ezzel szemben Kopping továbbra is arra biztatja a választókat, hogy egyéniben a legesélyesebb ellenzéki jelöltre, míg listán a DK-ra szavazzanak.

A Választási Helyzet Áttekintése

A Bács-Kiskun 1-es választókerület a Fidesz számára kedvező pozícióban van, hiszen Salacz László már háromszor győzött ebben a körzetben. Kopping legutóbb 29%-kal maradt le a választásokon, ahol Salacz 59%-ot szerzett. Most, hogy Kopping visszalépése után négy jelölt maradt versenyben, a Fidesz, a Tisza, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt különböző képviselői kerültek előtérbe.

A Szövetség Állásfoglalása

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület is cáfolta a DK vádjait, kijelentve, hogy Kopping Rita egyedüli döntései vonatkoznak a visszalépésére. A civil szervezet hangsúlyozta, hogy nem rendelkeznek semmiféle kapcsolattal a Tisza Párttal és a vádak valótlanok, politikai motivációval bírnak.

Miután ezt a vitát megélték, mind a Szövetség, mind Kopping Rita bízott abban, hogy április 12-én nemcsak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra is sor kerül.

Ursula von der Leyen kijelentése: Kijev megkapja a támogatást

2026. március 20-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden körülmények között támogatást fog kapni, bármilyen formában is. Ez a kijelentés különös figyelmet kapott, különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök bírálatai miatt, aki a brüsszeli EU-csúcson nyújtotta be véleményét az Ukrajnának szánt anyagi támogatásról.

Orbán Viktor reakciója Gulyás Gergely szavaira

Orbán Viktor a Gulyás Gergely által elmondottakra reagálva kijelentette, hogy azt, amit hallott, „marhaságnak” tartja. Gulyás érintette a kérdést, hogy Donald Trump esetleges kérésére mit tenne Magyarország. A válaszok éles kritikát váltottak ki, hiszen a témák érzékeny politikai előzményekkel bírnak.

A VSquare állítása a titkosszolgálati akcióról

A VSquare nevű médium arról számolt be, hogy a múltban történt rajtaütés az ukrán pénzszállítók ellen egy politikai indíttatású akció volt, amely a magyar titkosszolgálat részéről érkezett. Ez az esemény kérdéseket vetett fel a kormányzati politikai stratégiákról és azok megvalósítatásáról.

Orbán Viktor vétója és Brüsszel

Március 19-én nem született megállapodás Brüsszelben, mivel Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd forintos támogatást. Ez a konfliktus egy újabb példa arra, hogy Orbán Viktor kormánya milyen irányba kívánja terelni Magyarország helyzetét az európai politikai porondon.

Fiatalok támogatása a Tisza párt által

Friss felmérések alapján a 30 év alattiak körében a Tisza párt népszerűsége jelentős, hiszen a fiatalok 65%-a ezt a politikai irányzatot támogatja. Az adatok a 21 Kutatóközpont által végzett felmérésből származnak, és rávilágítanak a fiatal választók szavazási preferenciáira.

Politikai akciók és online kampányok

Az V21 fiatal politikai aktivistái elindítottak egy online kampányt, amely a választásokra való részvételre buzdítja a fiatalokat. TikTokon is terveznek mobilizálni, hiszen a digitális platformok adta lehetőségekkel egyre inkább élni kell a jövő politikai kommunikációjában.

Orbán Viktor kijelentése a pénzügyi helyzetről

Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozata szerint a pénzügyi helyzet szorosan összefügg az olajellátással: „Ha van olaj, van pénz. Ha nincs olaj, nincs pénz.” E kijelentés a gazdasági stratégiákról és a független bizottság vizsgálatairól a helyszínen tett megjegyzésekre reagálva hangzott el.

Politikai látogatások és rendezvények

Bővebb információ érkezett Az I. Patrióta Nagygyűlés tervezett eseményéről, amely március 23-án kerül megrendezésre Budapesten, a Fidesz pártalapítványa által szervezve. A rendezvény felsorakoztatja az Európai Jobboldal kéményét, beleértve Le Pen-t, Salvinit és Wilders-t is, mindenkit érdekelve, aki követi a politikai eseményeket a kontinensen.

Mráz Ágoston Sámuel nyilatkozata az orosz olajvásárlás jogosságáról

A kérdéses nyilatkozatban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország számára jogi alapja van Oroszországtól olajat vásárolni, tekintettel arra, hogy a tiltás alól kivételt élvez. A szakértő csütörtöki podcastjében, ahol Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel folytatott beszélgetést, kiemelte: Magyarország szerződéseket kötött nemcsak Oroszországgal, hanem Ukrajna csővezeték-üzemeltető vállalatával is.

„Magyarország nem azért próbál hozzáférni az orosz olajhoz, mert csupán ilyen forrást szeretne használni, hanem mert a világpiacon emelkedett az olaj ára, míg az orosz olaj fejlettebb gazdaságokban kedvezőbb áron elérhető. Az ország gazdasága és az autótulajdonosok érdeke azt kívánja, hogy olcsón jussanak üzemanyaghoz, ami nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez” – tette hozzá Mráz.

Orbán Viktor és az EU-s kötelezettségek

Szent-Iványi István emlékeztetett, hogy Orbán Viktor, a cseh és szlovák miniszterelnök társaságában, decemberben megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, de azzal a kikötéssel, hogy Magyarország nem vesz részt a hitelfelvételben. Mostani megnyilatkozása során viszont a miniszterelnök olyan határokat lépett át, amelyeket eddig elkerültek. „A tagállamoknak kötelezettségük a közösen elfogadott döntések végrehajtása a kölcsönös együttműködés szellemében, kerülve a bármilyen akadályozást” – fogalmazott Szent-Iványi.

Ukrajna és Magyarország közötti feszültségek

Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy a migrációs válság idején, körülbelül tíz évvel ezelőtt, már tapasztaltak hasonló helyzetet, ahol a jogalkotó tanács többségi szavazással döntött Magyarország érdeke ellen. A szakértő fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az elmúlt EU-csúcson új körülmények merültek fel, melyek kapcsolódnak Ukrajna zsaroló taktikájához, a Barátság-kőolajvezeték helyreállítása kapcsán.

Szent-Iványi István hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács decemberi döntését a tanács megerősítette, és nem merült fel új körülmény a 90 milliárd eurós támogatás miatt. Hungarian involvement in the funding process remains a critical point of contention, with implications for bilateral relations.

Az együttműködés elve és az EU válasza

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, hogy a lojális együttműködés elve alapján az EU tagállamoknak támogatniuk kell egymást, amikor valamelyik tagállam nehéz helyzetbe kerül. Említette, hogy Magyarország esetében az energiaellátás hiányossága indokolja a támogatást.

Szent-Iványi István válaszában kiemelte, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem került valódi vészhelyzetbe, mivel az Adriai vezetéken keresztül pipettálhatna üzemanyagot. A két forrás közötti árkülönbözet rámutatott arra, hogy a kormányzati intézkedések következményeit a lakosság fogja megfizetni, a rezsicsökkentés megvonásának formájában.

Orbán Viktor vétója és az uniós reakciók

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor valóban győzelmet aratott-e a vétóval, Szent-Iványi István kifejtette, hogy a húsz tagállam vezetői éles kritikát fogalmaztak meg, és csupán Robert Fico állt a miniszterelnök oldalán. „Ez nem győzelem, hanem egy elszigetelődés, amely szembemegy az európai politikai akaratokkal” – mondta a szakértő.

Mráz Ágoston Sámuel ismét hangsúlyozta, hogy az EU jogalkotója szintén hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország forrásait felfüggesztették, és kiemelte, hogy a bizalmi légkör helyreállítása mindannyiunk érdeke. Az újraválasztott Orbán Viktor esetében pedig új lehetőséget lát a helyzet normalizálására.

Chuck Norris Elhunyt

Chuck Norris családja közölte, hogy a legendás színész 86 éves korában elhunyt. Az értesülés pénteken, március 20-án érkezett, miután Norris állapota hirtelen megromlott, és kórházba került Hawaiin. Az első hírek „egészségügyi vészhelyzetet” említettek, de a család részletekbe nem bocsátkozott.

Chuck Norris március 10-én ünnepelte születésnapját, és az utolsó nyilvános megjelenésekor, egy videón is látható, hogy még edzett. Azonban a következő napokban váratlan rosszullétet tapasztalt, ami súlyosbodott, és végül családja bejelentette a szomorú hírt, amely szerint békében távozott.

Orbán Viktor Megemlékezése

A kormányfő, Orbán Viktor is megemlékezett Norrisról. A közösségi oldalán közzétett posztjában azt írta: „Isten veled, Barátom!” és egy videót osztott meg, amely a színész 2018-as magyarországi látogatásán készült, jótékonysági esemény keretében. Az esemény során Norris tiszteletét tette Magyarországon, amely emlékezetes pillanatokat hozott a résztvevőknek.

Norris karrierje során számos filmben és sorozatban szerepelt, és világszerte ikonikus alakjának számított. Nemcsak színészként, hanem harcművészként is elismert lett, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy rendkívüli népszerűségnek örvendett.

A Halál Körülményei

Chuck Norris családja a nyilatkozatában kiemelte, hogy a halál körülményeiről nem kívánnak részletes tájékoztatást adni, de megerősítik, hogy Norris hirtelen egészségügyi problémák miatt távozott. A hírek szerint eddigi egészségi állapota nem utalt arra, hogy bármilyen komoly gondja lenne a halála előtt.

A színész emlékét sokan megőrzik, hiszen nemcsak a filmiparban, hanem a közéletben is jelentős hatással volt. Az emberek hosszan emlegetik majd a munkásságát és az elért sikereit, amelyekkel több generáció elismerését kivívta.

Trump esetleges katonai segítségkérési forgatókönyve

2026. március 19-én, az aktuális politikai diskurzusban felmerült a kérdés, hogy amennyiben Donald Trump amerikai elnök kérne katonai támogatást, a magyar kormány milyen lépéseket tenne. Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, nyilatkozatában utalt arra, hogy a kormány ezt a kérést megfontolná, és a választási helyzet tükrében a válaszuk változhat.

Orbán Viktor véleménye az orosz befolyásról

Ugyanezen a napon Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, egy interjúban kritizálta az orosz befolyásolás történetét, amelyet „szánalmasnak” nevezett. A beszédéből kiderült, hogy a kormány számára fontos a választási részvétel ösztönzése, amely viszont összefonódik az orosz politikai nyomás kezelésével.

Az ukrán zászló provokációja és az ország politikai helyzete

A politikai események közepette a Fidesz és a TISZA március 15-i ünnepségen való erődemonstrációjára készültek. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ha Zelenszkij ukrán elnök elutasítja a kompromisszumos megoldásokat, az súlyos következményekkel járhat.

Pénzügyi kérdések és a nemzeti vagyon helyzete

Magyar Péter, egy politikai elemző, arra figyelmeztetett, hogy az ország megmaradt nemzeti vagyonának kiárusítása zajlik, amelynek hátterében a kormány pénzügyi politikája áll. Az eladások folyamata, amelyet a választások előtt terveznek, a közérdekkel ellentétes lépéseket vethet fel.

Orosz műveletek és a politikai feszültség Magyarországon

További aggasztó hírek érkeztek az MCC kutatójától is, aki úgy vélte, hogy Magyarországon példátlan orosz katonai műveletek zajlanak. A kutatás szerint a Fidesz és az orosz politikai tényezők közötti együttműködés egyre inkább nyilvánvalóvá válik.

Putyin üzenete és a magyar energiaellátás

Putyin orosz elnök a politikai fordulat lehetőségét firtatva kijelentette, hogy Magyarország addig kap földgázt, amíg a jelenlegi politikai irányvonalat képviseli. Ez a kijelentés figyelmeztet arra, hogy a geopolitikai feszültségek közepette a magyar kormány döntései közvetlen hatással vannak az ország energiaellátására.

Választási kampányok és a Fidesz stratégiája

Az elkövetkező időszakban várhatóan a Fidesz egy oroszokkal közös lejárató kampányt indít, amit a politikai elemzők kritikusan figyelnek. A választások előtt a kormány stratégiájának részét képezheti a szavazók manipulálása, amely a nemzeti érdekek rovására mehet.

Ezek a politikai és társadalmi események tovább formálják Magyarország helyzetét a nemzetközi színtéren, és mindez arra utal, hogy a jövőben is éles vita várható a kormány politikai döntéseivel és azok következményeivel kapcsolatban.

Orbán Viktor nyilatkozata az uniós hitelről és energiadiplomáciáról

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nemrégiben elmondta, hogy kedvezőtlen az EU hozzáállása az Ukrajnának szánt hitel folyósításához, amely szerinte kikerülheti Magyarországot. Ezt már december óta javasolja, hangsúlyozva, hogy ha valaki támogatni akarja Ukrajnát, akkor azt nemzeti keretek között, közvetlenül kell megvalósítani, és nem az EU közvetítésével, hogy a belga és német adófizetők pénze ne tűnjön el a ködben.

A miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy míg az EU folyamatosan új szankciós csomagokat kíván bevezetni, Magyarországnak más eszközei is vannak, nem csupán az uniós hitel blokkolása. Utalt arra, hogy az ukrán villamosenergia-ellátásának 40%-a Magyarországon keresztül érkezik, és a jövőbeli költségvetési tervezeteket is a magyar kormány akarja formálni.

Az energiadiplomácia kritikája

Orbán kijelentette, hogy az európai országok színfalak mögött orosz energiát vásárolnak, ami szerinte „sufni energiadiplomáciára” utal. A brüsszeli tanácskozás során javasolta, hogy teljes stratégiai felülvizsgálatra van szükség, hiszen az európai energiaellátás veszélyeztetett. Hangsúlyozta, hogy az oroszellenes retorika mellett a valóságban sok állam, például Franciaország, titokban orosz olajat vásárol.

Orbán úgy véli, hogy ez a megfigyelés nem tartható tovább és sürgős új stratégia kidolgozása szükséges a válságok kezelésére. Egy átfogó energiaellátási tervet kell létrehozni, hogy Magyarország biztosítani tudja a függetlenségét az energiaellátás terén.

Europai Unió költségvetése és Magyarország szerepe

A miniszterelnök kifejtette, hogy az új uniós költségvetés elfogadásának előfeltétele a régi költségvetés lezárása, amelynek keretein belül Magyarország szükséges pénzügyi forrásait most az EU-tól nem kapta meg. Szerinte amennyiben ez nem történik meg, új költségvetést sem lehet létrehozni, így a kondicionalitást el kell felejteni. Orbán hangsúlyozta, hogy a Magyarország jóléte érdekében minden álláspontját meg fogja védeni az uniós viták során.

Globális energiapiaci válságok és válaszok

Orbán Viktor figyelmeztetésében az iráni háború következményei is szerepet kaptak, mivel az energialétesítmények elleni támadások új energiaválságot idézhetnek elő a globális gazdaságban. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ számos jóléti és gazdasági kihívással néz szembe, beleértve a migrációt és az olajválságot.

Ezek a problémák sürgetik a magyar kormányt, hogy proaktívan lépjen fel, és megfelelő terveket dolgozzanak ki a védekezés érdekében, hogy a közeljövő válságaival fel tudják venni a harcot.

Olaj és pénz kapcsolata Ukrajnával

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a „ha nincs olaj, nincs pénz” elv alapján Magyarország nem fog hozzájárulni az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-hitelhez, amíg tart a Magyarország elleni olajblokád. Az áprilisi eseményekre utalva hangsúlyozta, hogy Brüsszel figyelme nem szabad elvonni, míg a döntések még nem születtek meg.

Orbán Viktor nyilatkozatai rávilágítanak arra a komplex helyzetre, amely a magyar kormány és az EU tagállamai között zajlik, valamint a magyar energiadiplomáciának és a betartott szankcióknak a következményeire. Az elhangzott szavak nemcsak politikai, hanem gazdasági jelentőséggel is bírnak az európai energiaellátás jövőjére nézve.

Magyar katonák tértek haza Irakból: Felfüggesztették a NATO-missziót

2026. március 20-án, pénteken a Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy épségben és sértetlenül megérkeztek Kecskemétre a magyar katonák, akik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) iraki tanácsadó és kiképző missziójában vettek részt. A kivonás indoklása a biztonsági helyzet kiéleződésével kapcsolatos, amely miatt a NATO úgy döntött, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti a küldetést.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hangsúlyozta, hogy a katonák Irakból történő elszállítását a NATO saját kezdeményezésére szervezte meg, és a honvédség repülőgépei Törökországból hozzák őket haza. A kivonás a különböző NATO-tagállamok közös döntése alapján jött létre, mivel a rendkívül veszélyes biztonsági helyzet miatt a katonák nem tudták ellátni feladataikat.

A tájékoztatás szerint a kivonás ideiglenes. A jövőben, amennyiben a biztonsági körülmények javulnak, lehetőség van a katonák visszatérésére Bagdadba. A Honvéd Vezérkar főnöke aláhúzta a kivonás gyors és szervezett végrehajtását, amely a honvédség és a szövetségesek közötti szoros együttműködés eredményeként valósult meg. Az akció sikerességét a különböző alakulatok fegyelmezett és jól begyakorolt kooperációja tette lehetővé.

Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz a londoni polgármester javaslata alapján

Sir Sadiq Khan, London polgármestere, nemrégiben nyilvánosan kifejezte azt a vágyát, hogy Nagy-Britannia mielőbb ismét csatlakozzon az Európai Unióhoz. A Munkáspárt következő választási programjában szeretné, ha szerepelne egy rubrika, amely lehetőséget adna a szavazók számára a brit EU-csatlakozásra.

Khan egy interjú során kifejtette, hogy az EU-n kívül való létezés már egyértelműen hátrányos hatásokat gyakorolt az országra. E megállapítást alátámasztja, hogy 2019 óta a brit fővárosból több mint 140 ezer EU-állampolgár távozott, és a város az építőipar és a vendéglátás területén különösen súlyosan érzi a hatásokat. „A szívem szakad meg, amikor arra gondolok, hogy mi történik a városunkkal” – tette hozzá Khan.

A polgármester szerint az EU-állampolgárok elvándorlása nem csupán gazdasági szempontból érzékelhető, hanem kulturális és társadalmi következményekkel is jár. Mindennapi tapasztalatait is említette, amelyek alátámasztják a Brexit következményeit: „Hálás vagyok mindenkinek, aki Londonban él és dolgozik, és elkerülhetetlennek tartom, hogy előbb vagy utóbb visszatérjünk az EU-ba.”

Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője, aki jelenleg a brit miniszterelnök, eddig hathatósan biztonságos távolságot tartott az újbóli EU-csatlakozás gondolatától. Az utóbbi időszakban azonban több befolyásos politikai személyiség, beleértve a Konzervatív Párt prominens tagjait is, kezdett azon véleményével érvelni, hogy a brit politikai tájnak közelednie kellene az Európai Unió felé.

Sir John Major, a volt konzervatív miniszterelnök, a King’s College London egyetemén tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a Brexit nem hozta meg a várt gazdasági előnyöket, sőt évi 100 milliárd font veszteséget okoz a kétoldalú kereskedelemben, valamint a brit költségvetést is 40 milliárd fonttal csökkenti. Starmer szintén kritikusan viszonyult a Brexithez, rámutatva, hogy a 2016-os népszavazás eredményei mindeddig megvalósulatlan ígéretek következményei.

A Brexit hatásait elemezve David Lammy miniszterelnök-helyettes is felszólalt, kijelentve, hogy a távozás súlyos következményekkel járt a brit gazdaságra nézve, a Brexit hívei által hangoztatott pozitívumok pedig valótlanok voltak. „Nagy-Britannia jövője szoros kapcsolatban áll az Európai Unióval” – fogalmazott.

A brit kormány hivatalos előrejelzése szerint a Brexit hosszú távon körülbelül 4%-kal csökkenti a brit hazai összterméket (GDP), mely eredményeképpen a gazdaság által elérhető szint jelentősen alacsonyabb lesz, mint amire az uniós tagság idején számíthattunk volna.