Szijjártó Péter álláspontja a Béketanács csatlakozásáról és az ukrán olajellátásról
Washingtonban tett látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a Béketanács iránt, amelynek csatlakozása elveink és érdekeink miatt is indokolt. A Béketanács munkája – mely nem csupán a gázai konfliktusra összpontosít, hanem az Ukrajnában zajló háború rendezésének előmozdítására is képes – kulcsfontosságú lehet a béke megteremtéséhez. Szijjártó kifejtette, hogy jelenleg nem látni olyan békefolyamatot, amely nagyobb eséllyel vezethetne tartós megoldáshoz, mint Donald Trump korábbi békeerőfeszítései.
A miniszter szavai szerint egy új világrend formálódik, ahol a kétoldalú kapcsolatok és a kormányközi együttműködések előtérbe kerülnek. Emelte ki, hogy a Béketanács létrejötte Trump kezdeményezésének érdeme, és bizakodó a beavatkozás sikerét illetően. Trump 2020-as Ábrahám-egyezményeinek példáját idézte fel, amelyek hozzájárultak Izrael és több arab állam kapcsolatai normalizálásához.
Szijjártó szerint Magyarország nem csupán elvi okból csatlakozik a Béketanácshoz, hanem gyakorlati megfontolásokból is, mivel az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában él. Megjegyezte, hogy ha Trump lett volna az elnök 2022-ben, a szomszédos konfliktus vélhetően elkerülhető lett volna, ami alapvetően átalakította volna a regionális stabilitást és a gazdasági lehetőségeket.
A miniszter kifejtette, hogy Európában és Közép-Európában a háborús helyzet miatt jelentős erőforrásokat kellene a háború hatásának kezelésére fordítani, amely megakadályozza a gazdasági fejlődést. Szijjártó szerint téves az az elképzelés, miszerint a háborút katonai eszközökkel lehetne lezárni; úgy véli, jelenleg Trump a legjelentősebb esély a békefolyamat elindítására.
Ezt követően a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyéről is beszélt, jelezve, hogy Ukrajna politikai nyomásgyakorlást folytat Magyarországgal szemben, célja pedig egy mesterséges ellátási kockázat előidézése. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a kormány nem enged a nemzeti érdekekkel ellentétbe kerülő nyomásnak, amely a háborúba való belesodródást, illetve Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását jelentené.
A tárcavezető tájékoztatott arról is, hogy a kormány intézkedéseket tett a válság megelőzésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy működőképes Európai Uniónak Magyarország és Szlovákia érdekeit kellene képviselnie, és hogy az Európai Bizottságnak fel kell szólítania Kijevet a politikai nyomásgyakorlás megszüntetésére.
„Két uniós tagország, Magyarország és Szlovákia, valamint egy nem uniós tagország, Ukrajna között politikai feszültség áll fenn, ahol Ukrajna szándékosan veszélyezteti energiaszolgáltatásunkat” – hívta fel a figyelmet. Szijjártó hozzátette, hogy az Ukrajna és az EU között fennálló megállapodások értelmében ilyen jellegű nyomásgyakorlás nem megengedett.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország mindent megtesz az ellátásbiztonság fenntartása érdekében, és bejelentette, hogy a Mol tengeri szállítmányokat rendelt, amelyek várhatóan március elején érkeznek meg egy horvátországi kikötőbe, hogy elkerüljék a stratégiai tartalékok túlzott igénybevételét.
Végezetül megemlítette, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter látogatása a közép-európai viszonyok átformálódását tükrözi, azonban a helyzet kezelése elsősorban Brüsszel hatáskörébe tartozik.
