Külföldi hírek

Magyar Péter Hazugságai és Kocsis Máté Vádjai a Tisza Párt Kapcsán

2026. február 16-án Kocsis Máté, a kormánypárt országgyűlési frakciójának vezetője, élő adásban bírálta Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, akit „legpofátlanabb hazug”-ként jellemzett. A frakcióvezető kifejtette, hogy Magyar Péter állításai nemcsak a politikai színtéren, hanem saját szövetségesei, köztük nemzetközi politikai vezetők által is megkérdőjelezve vannak. Kocsis konkrét példákat említett, köztük egy ukrán katonai vezető nyilatkozatát, amelyben az elhangzott, hogy Magyar Péter győzelme esetén az ukrán érdekek érvényesülnek, nem pedig a magyaroké.

Kocsis azt is hangsúlyozta, hogy Magyar Péter hazugságait a barátai is cáfolják, ami rendkívüli helyzetet teremtett a Fidesz számára, hiszen ilyen erős külső kritika előtt még nem álltak választási időszakokban.

„Magyar Péter kétarcúsága abból fakad, hogy ő nem tud mást mondani, mint amit azok kérnek, akik fizetik” – tette hozzá, utalva ezzel a politikai finanszírozás komplexitására.

Uniós Pénzek és Politikai Taktikák

Kocsis Máté következő támadási pontja a Tisza Párt elnökének uniós pénzekkel kapcsolatos ígéretei voltak. Szerinte Magyar Péter „pofátlanul hazudik a támogatói előtt” azokkal az ígéretekkel, hogy hazahozza a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, miközben a határkerítés fenntartása miatt az ország nem kapja meg a szükséges pénzeket. „A kerítés jelenléte jelentősen befolyásolja a források elérhetőségét” – fejtette ki a frakcióvezető.

Trump és Magyarország: Diplomáciai Kapcsolatok a Tűz Hányatós Közepében

Kocsis Máté említést tett Donald Trump lehetséges budapesti látogatásáról, amely nem csupán egy választási kampány szempontjából lenne jelentős, hanem a béketörekvések erősítésében is kulcsszerepet játszhat. Az amerikai külügyminiszter látogatása a Trump-látogatás előkészítéseként értelmezhető, és a politikai feszültségek csökkentésére hivatott.

Kiemelte, hogy a közelmúltban megkezdett tárgyalások alapján mind az orosz, mind az amerikai fél Budapestet mint béketárgyalások helyszínét fogadta el. „Ha ez valóban megvalósul, történelmi pillanathoz érkezhetünk” – fejtette ki Kocsis.

Ukrajna Politikai Stratégiája és Magyar Péter

Kocsis Máté a Barátság vezetéken történő kőolajszállítás kérdését is érintette, megemlítve, hogy Ukrajna számára a magyar energiaellátás létfontosságú, hiszen a szükséges áramellátásuk 40%-át Magyarországról kapják. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Ukrajna egy kockázatos politikai játékot játszik, amelynek következményei nemcsak Magyarországra, hanem Ukrajnára is hatással lehetnek.

„Az ukrán politikai vezetők a választások befolyásolására törekednek, ami egyrészt beavatkozásnak számít, másrészt pedig egy kockázatos zsarolási taktikát jelent. Ha Magyar Péter nyer, az Ukrajna győzelme lenne, míg a Fidesz győzelme esetén Magyarország kerülne előtérbe” – fogalmazott Kocsis Máté.

Kérdések Magyar Péter Magánéletéről és a Zsarolási Lehetőségekről

Kocsis Máté végezetül megjegyezte, hogy Magyar Péter esetében fontos kérdés, hogy nem zsarolják-e a politikai döntéseit külföldi erők, figyelmeztetve arra, hogy a külföldi titkosszolgálatok folyamatosan figyelik a magyar politikát. „Magyar Péter magánélete nem tartozik senkire, de az, hogy esetleg zsarolják őt, aggasztó” – zárta szavait a frakcióvezető.

Karanténpolitika Európában: A radikális jobboldal erősödése Portugáliában

A szélsőjobboldali pártok hatalomra jutását akadályozhatja a karanténba zárás, de az erősödésüket nem tudja megállítani – ilyen következtetésre jutott Hunyadi Bulcsú a Heti Világhíradóban, miután Portugáliában a szocialista jelölt, Antonio Jose Seguro konzervatív támogatással megnyerte az elnökválasztás második fordulóját, 67%-os eredménnyel. A radikális jobboldali Chega pártjának jelöltje, André Ventura csupán 33%-ot szerzett.

A választások előzményeit tekintve Ventura az első fordulóban még csak 7,5 százalékpont hátrányban volt, azonban a gázai konfliktus során Izrael mellett foglalt állást, ami nem segítette a választási teljesítményét. Hunyadi az új európai szélsőjobboldal mibenlétéről beszélve megemlítette, hogy ez a jelenség különbözik attól, ami a II. világháború után tapasztalt volt.

„Ezeknek a pártoknak megvannak a közös, fontos témáik, mint például a bevándorlás ellenesség, az elit és az Európai Unió kritikája, vagy a korrupcióellenesség. Emellett sok esetben a gender és LMBTQ-ellenes politikákkal is foglalkoznak, mint ahogyan a roma ellenesség is tematizálódik a SEGA esetében,” – tette hozzá a szakértő, hangsúlyozva, hogy ezekkel a témákkal veszik fel a harcot a mainstream politikával.

Egy érdekesség, hogy négy évvel ezelőtt a portugál szocialisták többséget szereztek a lisszaboni parlamentben, de Antonio Costa akkori miniszterelnök 2023-ban korrupciógyanú miatt lemondott. A közelgő választásokra a jobbközép Demokrata Szövetség csak kisebbségi kormányt tudott alakítani, ami tovább nehezítheti a politikai helyzetet az országban.

A Chega párt a parlamenti választások során folyamatos növekedést mutatott, 2022-ben pedig már a második legerősebb pártként állt a választók elé. A szélsőjobboldali pártok támogatottsága mostanra a legmagasabb szintet érte el Európában az 1930-as évek óta.

Hunyadi Bulcsú aláhúzta, hogy Portugáliában és más európai országokban is észlelhető tendencia, miszerint a mainstream pártok keresztezik egymás támogatását a szélsőjobboldal ellen. Ez a gyakorlat már szinte hagyományosnak számít, ahogy láthattuk Franciaország elnökválasztásain is, és Németországból is hasonló példákat találunk, ahol a konzervatív és a baloldali szociáldemokraták egyaránt alkalmazzák a „cordon sanitaire” stratégiát.

Portugália, amely körülbelül Magyarország méretének felel meg, 10,7 millió lakosából körülbelül 15% külföldi állampolgár. A közelmúltban a 2008-as pénzügyi válság után az ország mentőhitelt kapott, de azóta a gazdaság stabilizálódott.

A portugál államfő jogkörét tekintve nem rendelkezik végrehajtó hatalommal, de jogosult normakontrollt kérni a parlament által elfogadott jogszabályokra, és vétózhat törvényeket is. Az államfő feladatkörébe tartozik a parlament feloszlatása és új választások kiírása is.

A legfrissebb politikai fejlemények és információk követéséhez iratkozzon fel a hírcsatorna hírlevelére!

Új Arányok a Magyar-Amerikai Kapcsolatokban: Marco Rubio Látogatása

2026. február 16-án, hétfőn, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere Magyarországra látogatott Közép-Európai körútja keretében. A látogatás célja nem csupán a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megerősítése volt, hanem egy új politikai korszak, az úgynevezett „aranykor” kikiáltása is a magyar-amerikai viszonyban.

Orbán Viktor Évértékelője: Politikai Dinamika

Február 14-én Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, megtartotta 27. évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A beszédében kiemelte a kormány eddigi eredményeit és rajzolt egy jövőbeni utat a hazai politikai élet számára, amelyet ő maga „zúzós rock and rollnak” nevezett. Politikai elemzők és megfigyelők szerint a beszéd célja a jelenlegi politikai dinamika megerősítése volt az elkövetkező választások előtt.

Politikai Vélemények és Különbségek a Kormányzaton Belül

Az évértékelő után Magyar Péter és más kiemelt politikai szereplők is megnyilvánultak a közszolgálati médiában, hanem a sajtóban is, véleményüket kifejtve Orbán Viktor beszédéről és a kormány politikájáról. Különös figyelmet kapott a Tisza és a Fidesz közötti óriási különbség, amelyeket elemzők a választási kampány előtt figyelmesen mérlegelnek.

A Kampányintenzitás Fokozódása

A politikai kampány intenzíven zajlik, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is nyilatkozott, kijelentve, hogy a gödi Samsung gyárral kapcsolatos vádak „kampánykamu” kategóriába esnek. Ezzel a figyelem középpontjába kerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolják az aktuális politikai diskurzusok a választók elvárásait.

Tragikus Események és Politikai Hatások

Február 13-án Budakeszin egy tragikus tűzeset következtében négy ember elhunyt, részletezve, hogy a ház, amely hat munkásszállóként funkcionált, kigyulladt. A hír megdöbbentette a közvéleményt, és felvetette a lakhatási körülmények javítását célzó politikai intézkedések kérdését is.

Bezárult Kapuk: Titkosszolgálati Megfigyelések

Vogel Evelin, a politikai közszereplő, egy sajtóesemény során hangsúlyozta, hogy kizárólag a titkosszolgálatok jogosultak bármilyen megfigyelésre, így elhatárolódott az olyan vádaktól, amelyek más szereplőkre vonatkoznak. Ezt a kijelentést több politikai elemző is megemlítette, hangsúlyozva a jogok és a szabadságok védelmét.

Összességében a jelenlegi politikai helyzet Magyarországon kiélezett, és a közelgő választások előtt számos politikai kihívással kell szembenézniük a kormányzati szereplőknek, miközben próbálják fenntartani a stabilitást és a közbizalmat.

Magyar Péter váratlan lépése: Marco Rubio meghívót kapott a TISZA elnökétől

2026. február 16-án, hétfőn a TISZA elnöke, Magyar Péter meglepő bejelentést tett, amely a nemzetközi politikai színtéren is érzékelhetőzik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, Budapestre érkezett, ahol már találkozott Szijjártó Péterrel. Az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen itt atomenergetikai együttműködést írtak alá az Egyesült Államok és Magyarország között.

A találkozók sorozatában Orbán Viktor is fogadta Marót Rubiót, ahol a két politikai vezető a béketárgyalásokról és a magyar-amerikai kapcsolatok erősítéséről folytatott megbeszéléseket. A Karmelita kolostorban tartott közös sajtótájékoztató alkalmával a politikai diskurzus középpontjában az amerikai-magyar kapcsolatok erősödése állt.

Rubio látogatásának célja állítólag nem kampánycélok szolgálata, hanem inkább a két ország közötti stratégiai együttműködés elmélyítése. A Doha-i látogatása során Donald Trump is hitet tett Orbán Viktor mögött az idei választások során, így a Fidesz és TISZA közötti versengés a politikai feszültséget csak fokozza.

Magyar Péter reagálása Rubio látogatására

A TISZA elnöke, Magyar Péter a Müncheni Biztonsági Konferencián is részt vett, ahol kapcsolatokat épített Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral. A konferencián Orbán Anita és Tarr Zoltán is képviseltette magát. Tusk felfedte, hogy meghívást kapott az 1956-os forradalom 70. évfordulójára, Budapestre.

Magyar Péter aktívan dolgozik a külpolitikai kapcsolatok fejlesztésén. Hétfőn a közösségi oldalán közzétett posztban Marco Rubiót is meghívta az október 23-i évfordulóra, hangsúlyozva a magyarellenes kapcsolatok fontosságát. A következőképpen fogalmazott: „Mindig öröm, ha Magyarország egyik legfontosabb szövetségesének a külügyminisztere Magyarországon tartózkodik. Szívesen látjuk Marco Rubio amerikai külügyminiszter urat az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, október 23-án is Budapesten. Igaz, akkor már egy másik Orbán fogja őt fogadni. Orbán Anita. De ezt az aprócska változást leszámítva a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztése továbbra is prioritás marad.”

Ezzel a váratlan lépéssel Magyar Péter a nemzetközi diplomáciában is figyelemreméltó eszközként lépett elő, jelezve, hogy a magyar-amerikai partnerség, amely az utóbbi időszakban erősebbé vált, továbbra is középpontjában áll a kormányzat célkitűzéseinek.

Orbán Viktor és Marco Rubio: Az Amerikai-Magyar Kapcsolatok Aranykora

2026. február 16-án Budapesten közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, és Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, amely során a két ország közötti kapcsolatok erősödéséről és együttműködéseikről beszéltek. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az Egyesült Államok ukrajnai béketörekvéseit, és megjegyezte, hogy Donald Trump elnöksége alatt az orosz-ukrán háború valószínűleg nem robbant volna ki.

Orbán kiemelte, hogy Trumpnálkül nem lenne esély a konfliktus lezárására, és köszönetet mondott az Egyesült Államok elnökének a béke iránti erőfeszítéseiért. A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy Budapest szívesen ad otthont egy esetleges békecsúcsnak, és Trumpnak már élő meghívása van Magyarországra.

A Két Ország Közötti Együttműködés Fejlesztése

Orbán kijelentette, hogy ‘aranykor’ köszöntött be az amerikai-magyar kapcsolatokban, különösen a nukleáris együttműködés tekintetében, amelyről egy megállapodást írtak alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Marco Rubio. Az együttműködés tartalmazza a polgári célú atomenergiát is, amely a két ország közötti edukációs és gazdasági kapcsolatokat is erősíti.

A találkozón Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a két nemzet közötti viszony soha nem volt ennyire magas szinten, kiegyensúlyozott és jó szándékú. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly óta 17 új amerikai beruházás valósult meg Magyarországon, ami évtizedes rekordnak számít. A vízummentesség visszaállítása is fontos lépés volt, amelyért köszönetet mondott Marco Rubiónak.

Béketanács és Energiaegyezmények

Orbán említette a nemrégiben létrehozott Béketanácsra való meghívást, amely Washingtonban kerül megalakításra, és ő fogja képviselni Magyarországot. A miniszterelnök a két ország közötti energiaügyi megállapodásokat is szóba hozta, amelyek a kőolaj, gáz és nukleáris energia területén biztosítják Magyarország energiaellátásának stabilitását.

A megállapodások célja, hogy biztosítsák Magyarország számára a nemzetközi összevetésben is alacsony költségű energiát, ami elengedhetetlen a háztartások és az ipar számára.

A Magyar Politikai Helyzet és Ukrajna

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón hergelő módon utalt az ukránok beavatkozására a magyar választások politikai dinamikájába. Kiemelte, hogy az ukrán kormány nyíltan beleszól a magyar politikai folyamatokba, ami nem szokványos, de érthető, hiszen a magyar kormány jövője közvetlen hatással van Ukrajna érdekeire.

A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar nép döntötte el a Voks 2025-ön, hogy nem támogatják Ukrajna belépését az Európai Unióba, mivel ez a háborúba való belépést és a gazdaság tönkretételét jelentené.

Orbán megemlítette, hogy a másik lehetőség, amelyet az ukránok is szorgalmaznak, egy olyan kormány megalakulása, amely támogatja Ukrajna uniós csatlakozását és vállalja annak pénzügyi terheinek viselését. Az események és nyilatkozatok nyilvánvalóvá tették, hogy a magyar politikai táj jelentős mértékben összefonódik a regionális konfliktusokkal és a külpolitikai helyzet alakulásával.

Közös Sajtótájékoztató Orbán Viktorral és Marco Rubióval

2026. február 16-án, hétfőn, Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere közös sajtótájékoztatót tartanak, amely élőben követhető. E rendezvény célja, hogy tájékoztatást adjanak a két ország közötti legfrissebb együttműködésekről, különös figyelmet fordítva az atomenergiai megállapodásra, amely a magyar-amerikai kapcsolatok alapjait képezi.

Rubio látogatása Budapestre régóta várt esemény, hiszen az amerikai külügyminiszter már vasárnap megérkezett a fővárosba, ahol Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogadta. A hétfői megbeszélés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatódott, ahol különös hangsúlyt fektettek a nukleáris együttműködés megerősítésére, valamint a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli alakulására, beleértve az ukrajnai békefolyamat támogatását is.

A sajtótájékoztató központi témái közé tartozik a magyar-amerikai kapcsolat mélyítése, valamint a békéért tett erőfeszítések. Orbán Viktor és Marco Rubio a Karmelita kolostorban beszélnek a tapasztalataikról és a jövőbeni céljaikról, így kiemelve Magyarország szerepét a Béketanácsban.

Marco Rubio látogatása különös jelentőséggel bír az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok szempontjából. Orbán Viktor baráti kapcsolatot ápol Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével, aki a közösségi médiában kifejezte támogatását a miniszterelnöknek a közelgő parlamenti választások előtt. Trump emlékeztette Orbánt az illegális bevándorlás megfékezéséért tett eddigi erőfeszítésekre, ami tovább erősíti a két ország közötti együttműködést.

Ez a sajtótájékoztató lehetőséget nyújt arra, hogy a közönség első kézből értesüljön az aktuális fejleményekről és a két vezető megállapodásairól. Az ATV hírcsatorna élőben közvetíti az eseményt, ahol a nézők valós időben követhetik az információkat és reakciókat.

Fontos nukleáris megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között

2026. február 16-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország jelentős együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal a nukleáris energia terén. E megállapodás különösen fontos, mivel az atomenergia kulcsfontosságú szerepet játszik a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásában Magyarországon.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás a magyar-amerikai kapcsolatok új aranykorának kezdetét jelképezi, amely Donald Trump elnök hivatalba lépésével vette kezdetét. Szijjártó kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végén a washingtoni csúcstalálkozón fontos szerződéseket kötött Trump elnökkel, ennek köszönhetően pedig Magyarország fenntartotta a rezsicsökkentést, és a magyar emberek a legkisebb rezsiköltségeket fizetik Európában.

A találkozón árnyaltabb megvilágításba került, hogy az ukrajnai béketeremtés kérdése is egy központi téma lesz. Magyarország az egyedüli olyan ország Európában, amely a kezdetektől támogatja Trump békeprogramját. Szijjártó aláhúzta, hogy Magyarország nem szállított fegyvert, megőrizte diplomáciai kapcsolatait és kész a békecsúcs megrendezésére.

Szijjártó Péter elvárásai Horvátország felé

A legfrissebb fejlemények szerint Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, nyilvánosan kifejezte elvárásait Horvátországgal szemben a kőolajellátás biztonságának megőrzése érdekében. Február 15-én, vasárnap közleményében hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia kénytelen volt Horvátországhoz fordulni, mivel Ukrajna nem indította újra a Barátság kőolajvezeték tranzitját, amely az orosz kőolaj szállításának egyik fontos útvonala.

Szijjártó Péter emlékeztette arra a közvéleményt, hogy a két ország korábban kiharcolta a lehetőséget, hogy olcsó orosz kőolajat vásárolhassanak a Barátság vezetéken. Ennek a megállapodásnak a része, hogy amint a vezetékes tranzit ellehetetlenül, Magyarország és Szlovákia tengeri úton is hozzáférhet az orosz kőolajhoz. Az ukrán kormányzat politikai okokból nem indítja újra az olajszállítást, ami nyilvánvaló kihívást jelent a két országnak.

A külügyminiszter a Facebookon megosztott bejegyzésében arra kérte Horvátországot, hogy a brüsszeli szabályoknak megfelelően megkönnyítse az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia irányába az Adria-kőolajvezetéken keresztül. „Egyetlen ország, így hazánk energiaellátásának biztonsága sem lehet ideológiai kérdés,” hangsúlyozta Szijjártó, aki elvárja, hogy Horvátország közreműködése megóvja a két ország kőolajellátását a politikai feszültségektől.

Szijjártó szavai egyértelműen tükrözik Magyarország energiafüggetlenségének megőrzésére irányuló szándékát és arra figyelmeztet, hogy a helyzet nem csupán politikai játék, hanem a hazai biztonság szempontjából is alapvető fontosságú. Az elvárás világosan mutatja, hogy a magyar kormány nem hajlandó kockáztatni a polgárai energiaellátásának biztonságát politikai motivációk miatt.

Megérkezett Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere

2026. február 15-én, vasárnap, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren landolt Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere. A találkozót Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára irányította, akivel a látogatás hivatalos része hétfőn fog kezdődni. Az esemény élő közvetítést kapott az M1 aktuális csatornán, amely a látogatás fontosságára is felhívta a figyelmet.

Fontos találkozók és szerződések

Hétfőn Marco Rubio találkozik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterével, ahol jelentős megállapodást írnak alá az Egyesült Államok és Magyarország közötti atomenergiai együttműködésről. A megbeszélések során a kétoldalú kapcsolatok erősítése mellett szó esik majd az ukrajnai béke helyzetéről is, és arról, hogyan lehetne elősegíteni a tartós békét a térségben.

Orbán Viktor fogadása és békefolyamatok

Ezt követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, fogadja az amerikai külügyminisztert. A megbeszélés középpontjában a békéért tett erőfeszítések, a béketárgyalások részletei és a magyar-amerikai kapcsolatok állnak. Az eredményekről sajtótájékoztatón is beszámolnak, amely a Karmelita kolostorban kerül megrendezésre.

Magyarország szerepe a béketanácsban

A tudósítás kiemeli, hogy Rubio látogatása különösen fontos, mert Magyarország jelentős szerepet játszik a Béketanácsban. Orbán Viktor és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke között baráti kapcsolat van, amelyet Trump a közösségi médián keresztül is kifejezett, támogatva a miniszterelnököt a közelgő, két hónap múlva esedékes parlamenti választások során. Trump elismerte Orbán erőfeszítéseit az illegális bevándorlás megfékezésének érdekében, amely tovább erősíti a két vezető közötti köteléket.

Orosz Támadások és Frontvonalak Az Ukrajnában

2026. február 15-én a hadviselés során az orosz hadsereg minden frontszakaszon támadásba lendült, ahogy azt Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke bejelentette. Az alakuló hadműveletek keretében, február első felében, 12 települést vontak ellenőrzésük alá, ezzel több mint 200 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Geraszimov hozzátette, hogy a donyecki régióban az orosz erők célja Hrisine település „megtisztítása” mellett a Novopavlivka, Novopidgorne, Novji Donbasz és Bilicke birtoklása is, miközben a Kosztyantinivka és Dobropillja irányába irányuló támadásokat sikeresen folytatják.

A tábornok megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amelyeket már nem tudnak pótolni. Az ukrán hadvezetés drónegységek felállításával próbálja növelni védekezési képességét, ez azonban nem tűnik elegendőnek, mivel az orosz hadsereg kétszer annyi drónt vet be, mint az ukrán erők.

A térségi hadjáratok során a Kelet csapatcsoportosítás továbbra is előrenyomul Zaporizzsja megye keleti részén, ahol az ukrán hadvezetés más területekről csoportosít át rohamosztagokat, azonban az orosz hadsereg minden támadást visszaver, az ukrán fél pedig súlyos veszteségeket szenved. A Dél csapatcsoportosítás Szlovjanszk irányába halad, miközben befejezi Riznikivka „felszabadítását”. Liman irányában egyéb települések, mint Drobiseve és Jarova megtisztítása is folyamatban van.

Geraszimov spoke about the North and West groupings extending their „security zone” in Szumi and Kharkiv regions, successfully capturing Popivka, Szidorivka, and Csuhunivka. He reported ongoing operations to eliminate encircled Ukrainian forces along the eastern bank of the Oszkil River. Furthermore, the Dnyeper group secured control over Magdalinovka, Primorsk and Zapaszne, and continued its advance towards Zaporizzsja.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és azon orosz régiók települései már jeleztek ukrán tüzérségi és dróntámadásokat is. Krasznodari területen, ahol az éjjeli támadások következtében jelentős károk keletkeztek, a Volna településen kőolajtermék-tároló és raktár rongálódott meg, Szocsiban pedig két civil is megsebesült. Továbbá, a luhanszki Centralnij települést dróncsapás érte, aminek következtében 19 civil sebesült meg, hárman közülük súlyosan.

A közelmúltban, szombatra virradóra Belgorod területén is ukrán rakétacsapás történt, amely két villanyszerelő halálát okozta, és öt másik civil megsebesült. A városban sok helyen fűtés- és vízellátási problémák merültek fel, és áramszünetek tapasztalhatóak. Az infrastruktúra súlyos károkat szenvedett el, így a fűtési szezon végéig, tavasz közepéig, nem várható a központi fűtéssel ellátott házak meleg vize.